2012. július 17., 09:472012. július 17., 09:47
Tegnap óta elvileg csak ökohulladék-tárolóba szabad szállítani a szemetet, viszont Romániában ilyen mindössze kettő van, de inkább egy. A közhiedelem szerint a hulladékgazdálkodás ugyan óriási üzlet, esetünkben azonban közgazdaságilag amatőr dolog lenne figyelmen kívül hagyni a lakosság fizetési tűréshatárát. Ezért aztán csak nagyon lassan válik gazdaságossá ez a fajta tevékenység, bár a szelektív gyűjtésért fizetett bónusz révén már enyhén nyereségesnek mondható.
A műfajban megfogalmazott uniós elvárások egyszerre ösztönzők, illetve megszorítók. Románia ugyanis egyelőre nagyon messze áll az elvárások teljesítésétől, és bár még nem bírságolták meg érte, igencsak erőltetett menetet kellene produkálnia a felzárkózáshoz. Csak az arányok érzékeltetése kedvéért: a hazai elvárási szint az újrahasznosítási arányban 15 százalék, míg az országos átlag alig egy százalék, Háromszék például az éllovasok között szerepel a maga háromszázalékos tavalyi teljesítményével.
A célszámok roppant nehezen teljesíthetők. Szakemberek szerint csak úgy lehetne az elvárások közelébe kerülni, ha mindent egybegyűjtenének, a szelektálás pedig később, gépsorokon történne. Európában minél északabbra megyünk, annál nagyobb a polgárok szelektálási fegyelme, de az olaszok például az utólagos válogatásra esküsznek. Csakhogy az ily módon keletkező hulladék – bár energetikailag hasznosítható – erősen szennyezett marad. És az sem hagyandó figyelmen kívül, hogy nagyságrendekkel több szemétre már nem nagyon lehet számítani a lakosságtól. Úgy tűnik, hogy nagyságrendekkel magasabb környezettudatra sem.
A kukásautók útvonala aligha változik az elkövetkező két-három évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Látogatottsági adatok