2011. november 22., 09:172011. november 22., 09:17
Amiknek ugyebár semmi közük az együttérzéshez, fájdalomhoz, szenvedéshez, sokkal inkább például a kárörömhöz. Hogy mások milyen sűrűn gondolnak, ezeknek a félelmetes hüllőknek a testnedveire, nem tudom, de én nagyon ritkán foglalkozom a krokodilkönnyekkel. Nemrég viszont folyamatos déja vu érzésem volt, amíg néztem-hallgattam az államelnök közrádióbeli beszédét, helyesebben az empátiától el-elcsukló hangon elrebegett fájdalmát, amit egy-egy nyugdíjasnak vagy tanárnak, orvosnak, közalkalmazottnak már a gondolatára is érez. Hisz ő tudja, hogyne tudná, mennyire üres a zsebünk, korog a gyomrunk, és maholnap már az ülepünk is kilóg a gatyából, de ahol nincs, ott ne keress. Ez az igazság, az egyedüli, a színtiszta. Ami valódisága mián ragyog, mint a frissen legördülő könnycsepp.
Mivel az elnöki sóder közepette nem bámultam mereven a képernyőt, nem tudom megmondani, hogy ezek után elmorzsolt-e az egyébként nyugdíjasokkal, tanárokkal, orvosokkal, közalkalmazottakkal mindig nagyon marcona tengerimedve néminemű váladékot a szeme sarkában, de mivel nem először tette volna, lehet, hogy igen. Csak amit jó hét éve még majdnem szipogva mi is elhittünk neki, mármint hogy menynyire sajnálja hirtelen megbetegedett kollégáját, aki helyett fel kell áldoznia magát, és ringbe szállnia az elnöki székért, de hát üsse kő, egy közepes erősségűnél is gyengébb tengeri vihar lesz az egész, márpedig ő megbirkózott a nagyon erős égszakadásokkal is. Hogy sajnáltuk szegényt, ahogy az öklével dörzsölte-morzsolta a szemét – akkor még nem is sejtve, hogy nem a tengerimedve, hanem a krokodilus egyenes ági rokona. S mint ilyennek, a könnyei sem azok, aminek látszanak. És szavaztunk rá.
Megválasztása után pedig nem sokkal, ha jól emlékszem, be is jelentette, hogy az ominózus barát és harcostárs betegsége nem belső szervi, hanem a külső szervekhez köthető: zsarolhatóság a tudományos neve a bajnak. Felkaptuk a fejünk, de már késő volt. Ez a mostani beszéd is valami nagy sunyiságot készít elő. Csak közben már a krokodilrokonság nyilvánvalóvá vált. És remélhetőleg a természetbarátok egyre növekvő tábora nagyon sokat tud erről az élő kövületnek tartott hüllőfajtáról és könnyhullatásainak a természetéről is.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.