2011. június 09., 09:592011. június 09., 09:59
Olyankor pedig különösen elszakad a cérna , amikor Budapestről a kisebbségi jogok rendezéséről, az anyanyelvhasználat biztosításáról vagy netán az autonómia ügyében érkeznek észrevételek, elvárások, javaslatok. Bukarest e tekintetben bizony leragadt a Ceauşescu-féle retorikánál, és sokszor úgy tesz, mint a néhai diktátor, aki Románia belügyeibe való beavatkozásnak nyilvánította az emberi jogok egyetemes érvényesítését szorgalmazó elvárásokat is. Tipikus eset a Horea Uioreanu liberális képviselőé, aki a minap szintén Románia belügyeibe, Kolozsvár közigazgatási kérdéseibe való beavatkozásnak nevezte, hogy a magyar Külügyminisztérium a Nicolae Iorgától származó idézettel ellátott tábla eltávolítását kéri a kincses városi Mátyás-szoborról. Persze az efféle mentalitás először is arról árulkodik, hogy sokakban még mindig nem tudatosult: az EU-csatlakozással véget ért az a hidegháborús időszak, amikor a térség államai azt tehettek a határaikon belül, amire a kedvük szottyant, a hagyományos értelemben vett belügyből pedig nagyon könnyen válhat több tagállam közügyévé.
Persze Uioreanuéknak igazából az fáj, hogy a magyar nemzet – ahogy azt most Szlovákiában nagy port kavart nyilatkozatában Kövér László házelnök kifejezte – nem mond le egyetlen részéről sem, a külhoni magyarok szellemi és kulturális értelemben Trianon után 91 évvel is hozzá tartoznak, ilyen indokkal szól bele Budapest abba, ha Kolozsváron, Ungváron, Szabadkán vagy Rozsnyón sérelem éri a magyarokat. Elképzelni is rossz, mekkora vircsaft kerekedne abból, ha Magyarország bukaresti vagy kolozsvári diplomatája illetné Romániát olyan kritikával, mint például az amerikai vagy a brit nagykövet, amely rendszeresen felrója még a romániai reformok, a restitúció hiányosságait vagy a politikusok törvénytelen vagyonosodásának problémáját is. A holland nagykövet minapi megállapításáról nem is beszélve, miszerint az igazságszolgáltatás reformjának akadozása miatt Románia nem tekinthető jogállamnak. Akkor hogy is állunk a belüggyel és a beavatkozással?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!