2011. november 01., 09:142011. november 01., 09:14
Az a kirekesztő, grandomán, a nacionálkommunista történelemhamisítás jegyeit hordozó nézőpont, amelytől vezérelve a színrománná vált tanintézet tanári kara eldöntötte: az oktatási intézményt Daciára keresztelik. Persze a névváltoztatás borítékolható volt, miután a hajdúvárosban az idei tanévtől megkezdte működését az önálló magyar iskola, amelynek engedélyezése egyik alapfeltétele volt, hogy a magyar osztályok vonuljanak ki a több mint száz évvel ezelőtt felépített patinás épületből, és hagyják hátra a románoknak. Hoszszan lehetne elemezgetni, helyesen tették-e a szalontai iskolaalapítók, amikor beleegyeztek ebbe a balkáni alkuba, nem „fizettek-e” túl magas árat a színmagyar tanintézet megalapításáért a Székely László tervezte patinás épület „feláldozásával”. Az viszont egyértelműen a „maradók” szűklátókörűségére, a több mint 400 éves hajdúváros történelmével, hagyományaival szembeni tiszteletlenségre vall, hogy arról az ókori római provinciáról keresztelik el a főgimnáziumot, amelynek Nagyszalontához köthető emléke a nullával egyenlő.
Arról nem beszélve, hogy a Bocskai István fejedelem alapította településen még a második világháború előtt is több mint kilencven százalékos többségnek örvendett a magyarság, így hát a főgimnázium új bérlőinek csak azt az intézményt illene átkeresztelniük, amit ők alapítottak. Csak sajnos a „példás” román–magyar együttélés íratlan szabályai nem erről szólnak. Nálunk az aradi Szabadság-szobor újraállításának feltétele egy giccses Megbékélés parkja létrehozása volt, Szatmárnémeti magyarsága pedig csak akkor emelhet szobrot II. Rákóczi Ferencnek, ha a partiumi nagyváros 60 méteres megazászlórudat (naná, hogy trikolórnak) és bronzba öntött Ştefan cel Marét is kap. Elvégre Moldva exfejedelme és Szatmárnémeti szoros kapcsolatáról tengernyi adat fellelhető a korabeli krónikákban és a történelemkönyvekben… És még mondja valaki, hogy nem olyan a honi kisebbségi lét, mint a „sokoldalúan fejlett” szocialista piacgazdaságban, amikor egy liter olaj megvásárlásakor kötelezően két kiló döglött halat is a polgár nyakába varrtak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok