Mindössze fél napig vonták blokád alá a hazai fuvarozók az ország forgalmasabb útszakaszait, és máris visszavonulót fújt a kormány a januártól tervezett üzemanyagár-drágítás terén.
2013. december 09., 21:432013. december 09., 21:43
Bár a közúti szállítók egyelőre csak félsikert könyvelhetnek el – hiszen a gázolaj árának felsrófolását csak elhalasztani készül a kabinet –, jelzésértékű, hogy a balliberális hatalmat ismét, immár sokadszor a népharag, az utca hangja kényszeríti meghátrálásra. Ami sokat elárul Victor Pontáék perspektívahiányáról, a miniszterelnök mögött a parlamentben kétharmados többséggel felsorakozó koalíció gyengeségéről is. Néhány hónappal ezelőtt a ciántechnológiát, valamint a Verespatakra tervezett színesfémbányát ellenző civilek és környezetvédők előtt kapitulált a kormány, amely végérvényesen nem mondott le ugyan a bányaprojekt megvalósításáról, de nem merte saját hatáskörben felvállalni az engedélyeztetést. Inkább a parlamentre tolta a felelősséget, ahol még hosszú ideig elhúzódhat a bányavita, különös tekintettel arra, hogy jövőre két választást is rendeznek Romániában. De ugyancsak utcai tiltakozások, illetve sztrájkfenyegetés hatására döntött a kormány a kóbor ebek elaltatásáról, továbbá az egészségügyi dolgozók bérének emeléséről is. A palagáz-kitermelés ellen Bihar, Vaslui, Konstanca megyében és Bukarestben demonstrálókkal szemben egyelőre hajthatatlannak mutatkozik, viszont ne feledjük el, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban utcára vonulók többsége hallatta a szavát a Boc-kormány által foganatosított megszorító intézkedések ellen is. Nem kis mértékben hozzájárulva a jobboldal parlamenti bukásához, majd a balliberálisok hatalomra kerüléséhez – mindez a tüntetők mostani gumibotozása közepette igen pikáns helyzetbe sodorja a hatalmon lévőket. Esetükben azonban az szolgáltatja a legnagyobb dilemmát, hogy nehéz eldönteni: bizonyos konkrét intézkedéseket a kormány vagy a Nemzetközi Valutaalap illetékeseinek számlájára kell-e írni. Csak most derült ki, hogy az IMF például javaslatot tett a 16 százalékos egységes adókulcs emelésére, az üzemanyagáremelés ötletének azonban már nem akad gazdája. Márpedig ha nem tudni, stratégiai kérdésekben a bukaresti Victoria-palotában vagy az IMF washingtoni székházában mondják-e ki a végső szót, a kormány nem először és nem utoljára kerül blokád alá.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!