2011. augusztus 01., 03:222011. augusztus 01., 03:22
Mindehhez persze nem elegendőek az elmúlt években gyakran kapkodva, még többször ímmel-ámmal alkalmazott megszorító intézkedések, ezért maga Franks is igyekezett hűteni a kedélyeket, megjegyezve: a gazdasági növekedés feltétele az, hogy folytatódjanak a reformok, hatékonyan használják fel az európai uniós forrásokat, és persze a működőképes befektetési stratégiák sem hiányozhatnak.
Jelezte tehát, hogy a fölemelkedést nem adják ingyen, az elsősorban a kormányon múlik. Persze a külső tényezők sem kerülhetők meg – az amerikai adósságplafon növelésének esetleges elmaradása és ezáltal az Egyesült Államok fizetésképtelenné válása újabb világgazdasági földrengést indíthat el, amelynek hatásai elől természetesen mi sem menekülhetünk. Washingtonban most elsősorban politikai viták késleltetik a demokraták és a republikánusok közötti megállapodást, az ellenzéki republikánusok meg kívánják nehezíteni a jövőre újraválasztásra készülő Barack Obama elnök dolgát, ezért igyekeznek minél tovább elodázni a megállapodást, és elérni azt, hogy az ő gazdaságpolitikájukat tükröző elemek minél nagyobb menynyiségben kerüljenek be a válság megoldását szolgáló csomagba.
A politika nehezítheti meg a romániai kilábalást is. Bár az IMF által kikényszerített megszorítások nyomán egyelőre sikerült elkerülni a veszélyzónát, és Románia nem került olyan helyzetbe, mint Görögország, jövőre itt is választások lesznek, és nem tudni, hogy a kormány milyen eszközökkel próbálja majd feltornászni alacsony népszerűségi mutatóit. A választások előtti ígérethadjárat és az osztogatás eddig bevett gyakorlatnak számított. Az IMF-illetékes optimista jóslatai csak akkor teljesedhetnek be, ha kikényszerítik, hogy a kabinet ellen tudjon állni a kísértésnek, valóban az építkezésre koncentráljon, és a kilábalásban szerzett „érdemeit” ne osztogatással próbálja nyomatékosítani. Ezzel ugyanis könynyen lenullázhatja a törékeny növekedést és a nehezen elért eredményeket.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!