2010. október 04., 10:482010. október 04., 10:48
Szomorú, de egyre többen lesznek, és a jelenség már falvakon is felütötte a fejét, s ez intő jel. Hála az égnek, eddig még senki sem dobta fel az ötletet, hogy ezeket az embereket is kasztráltatni kellene. Nem sűrűn hallani, hogy az elöljárók elvágták a legfrissebben átadott embermenhely szalagját. Mint ahogy azt sem olvasni a címlapokon, számba vették a kóbor embereket, és megpróbálják megakadályozni azok elszaporodását.
Az sem véletlen, hogy szinte minden kóbor ember mellett látni egy kóbor ebet is. Elvileg ahol egy kiflivég leesik, ott már többen igyekeznek lecsapni a morzsára. Az is előfordul, hogy szörnyen nagyot tévedek, és egyszerűen csak mindenkinek kell egy barát. Az viszont tény, hogy az egyik iskola mellett a minap egy utcagyereket láttam eldobott kiflivégeket rágcsálni. Amikor felállt, és kiesett egy a kezéből, akkorát koppant, mint a nagytemplom középső harangja. Ennek ellenére felkapta, nehogy másé legyen, és egy sarokkal odébb telepedett le megenni. Nem hiába találta ki, nem vész kárba az állambácsi kifliprogramja.
Nagyon keveset olvasni a napilapok hasábjain a félresiklott életekről, pedig nem mindennapi tanulság egy híd alatt lakó egyetemi tanár elkeseredett vallomása, vagy egy jobb sorsra érdemes díva szomorú folyóparti éneke. Kolozsváron egyetemista koromban találkoztam olyan kóbor emberrel, akinek kisujjában volt több főiskolai évfolyam teljes klasszika-filológiai műveltsége. Szavakból és a semmiből csak légvárat lehet építeni, ám azon érdemes lenne elgondolkodniuk azoknak, akiknek hatalmában állna tenni is valamit, mennyire jó az a társadalomnak, ha kóbor ebek és emberek laknak a buszmegállók esőverte fapadjain.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok