2010. október 26., 09:502010. október 26., 09:50
Az indítvány sikerében amúgy maguk az ellenzéki szociáldemokraták és liberálisok sem hittek igazán, sőt a PSD és a PNL vezetői a közös cél megkívánta összefogás helyett egymással is marakodtak, és mindkét alakulat inkább a megszorítások miatt forrongó társadalmi elégedetlenséget igyekezett meglovagolni, olyan ígéretekkel bolondítva a jelenlegi hatalom intézkedései miatt elégedetlenkedőket, amelyek megvalósítását józan választópolgár nem veheti komolyan.
Mindezen túlmenően viszont az ellenzéknek mégis részsikert ért el az indítványával, rávilágított ugyanis a hatalmon lévő alakulatok egymással, sőt saját kádereikkel szemben táplált bizalmatlanságára, ami a koalíció hosszú távú fennmaradása szempontjából nem sok jóval kecsegtet. A PDL elsősorban saját árulóitól tartva rukkolt elő a szavazáson való tartózkodás ötletével, így próbálva elejét venni annak, hogy a párt számos honatyja átálljon az ellenzék oldalára – ahogy az a júniusi bizalmatlansági indítvány vitája során bekövetkezett. De nem bíznak a demokraták a megvásárolhatóságukról elhíresült, önálló pártot alapított független képviselőkben és szenátorokban, de a hatalom oldalán eddig mindig hűségesnek mutatkozó RMDSZ-ben sem.
A politikai sors iróniája, hogy mindemellett az RMDSZ sem bízik önmagában. Miután a szövetség parlamenti frakciói tegnap beleegyeztek a “vokstartózkodásba”, Markó Béláék gyakorlatilag beismerték: nem merik tűzbe tenni a kezüket azért, hogy titkos szavazás esetén a magyar honatyák valóban a kormánybuktatási szándék ellen voksolnak. Az erre utaló jelek már a múlt héten is megmutatkoztak, amikor az RMDSZ-es képviselők felelősségük teljes tudatában támogatták az alapélelmiszerek áfájának csökkentését – a kormány elutasító álláspontja ellenére. Ez a fajta nagyfokú bizalmatlanság mindent elárul a jelenlegi bukaresti koalíció gyengeségéről, és folyamatosan ébren tartja az ellenzék reményeit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok