2010. augusztus 12., 11:052010. augusztus 12., 11:05
Főleg olyan körülmények között, hogy az 1989-es rendszerváltozás óta sem a saját érdekképviselet, sem az anyaországi politikum nem váltotta valóra kifogásolhatatlanul az utódállamokban élő magyarság jogos elvárásait.
Ezt a magyar parlamenti alakulat erdélyi irodát nyitó és újabban baráti körök alapításába kezdett képviselői is jól tudják, bár a jelek szerint nincs tolongás a baráti kör és egyben a Jobbik párttagságáért. De a Jobbik kezdeményezéséből az sejlik fel, hogy a köztudatba szélsőséges alakulatként bevonult párt tulajdonképpen határon túli szavazótábort toboroz – amennyiben a könnyített eljárással megszerezhető magyar állampolgárság ezt a választójog szempontjából lehetővé teszi.
Márpedig holtbiztos, hogy ha a majdani magyar állampolgárság mondjuk az adózási kötelezettség mellett egyben választási-választhatósági jogot is nyújt a Magyarország határain kívül élők számára, a köszönet szavazatokban számolandó. A Fidesz–KDNP-nek is, mint a kettős állampolgárságot megszerezhetővé tevő pártnak, de a Jobbiknak is, mint a nemzeti érzelmekre és értékekre alapozó, úgymond segítő jobbot nyújtó alakulatnak.
Elvileg mindez rendben is volna, ha a jobbikos nézetek nem sántítanának. A történelem ugyanis már elégszer bebizonyította, hogy normális körülmények között a kizárólagosság Erdélyben nem működik. Csak szélsőséges esetben vált lehetővé, hogy magyarokat, szászokat, svábokat és zsidókat tömegével internáljanak és deportáljanak, hogy románok meneküljenek, s hogy például a szászokat egyszerűen eladják Nyugat-Németországnak.
Ha pedig az erdélyi, határon túli jobbikos barátok és majdani párttagok elfogadják a cigányozás és a zsidózás helyénvalóságát, akkor fogadják és tűrjék el – de zokszó nélkül! – például azt is, hogy a románok tekintélyes része ugyanolyan legitimitással bozgoroz. S talán gondolják meg, hogy hova vezethet az effajta „párbeszéd”…
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok