2010. március 16., 10:432010. március 16., 10:43
A kettő között jelentős különbség van. Távol álljon tőlem, hogy megsértsem a szebbik nemet, de azt hallottam, nem jó a nőket vezető pozícióba emelni. Ezt a hipotézist látszik igazolni az egyik általam ismert község szeszélyes és kicsinyes polgármesternője is. A helyi lapokban megjelent rágalmakat úgy kívánta megcáfolni, hogy a település szűkebb nyilvánossága előtt hibái beismerésével felérő jelenetet rendezett, amikor a rágalmazók kilétét kutatta.
Uralkodása ideje alatt a település infrastruktúrája szinte semmit sem változott a hatalomra lépése előtti időszak állapotához képest, de a lakosság ellenszenvét mérnöki pontossággal sikerült kivívnia. Erre a tűzre mindennap tesz egy lapáttal, nehogy valaki egy pillanatra is elfeledje, ki az úrnő a háznál. Lassan már az udvartartása is hátat fordít neki, és egyedül zsarnokoskodhat, elfeledve, hogy mandátuma napjai rohamléptekben fogynak.
A nemzeti ünnep előkészületeinek áhítatát például olyan pletykák zavarták meg, miszerint a diktátornő meg kívánja akadályozni a kisdiákok ünnepi műsorát. Egyszerűen megtiltotta az iskolának, hogy gyerekeket engedjen a templomi ünnepségre, jogot formálva ezzel a közvagyonra, és a falubelieket is igyekezett megszabadítani a gyülekezeti joguktól. Nem utolsósorban azt is elfedte, hogy az imahelyen fellépő gyerekek nem csak a közösségi összetartozást erősítik, de komoly munkát fektettek a bemutatandó műsor előkészítésébe. Furcsa dolgokra képes az emberi természet.
A múltban elszenvedett sérelmek ma is uralják a szóban forgó településvezető lelkivilágát, és a begyógyulni kívánó sebeibe megújuló erővel mar bele kicsinyes öntudata. Nem értem, miért csodálkoznak a külső szemlélők a nyáj természetellenes viselkedésén, és az egyre szaporodó kóbor bárányokon. Amilyen a pásztor, olyan a nyáj és fordítva – parafrazálható a közismert népi bölcsesség. Akik a választásokkor tömött sorokban álltak az urnák előtt, azok a panaszkönyvbe egy sort sem vésnek, csak titokban zúgolódnak. Március idusán kellene kivonulni a főtérre, és meghunyászkodás helyett megfontolni az Úrtól kapott szabad akarat kínálta lehetőségeket.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.