Jókorát lépett vissza Ukrajna az Európai Unió felé vezető úton, amikor úgy döntött: mégsem írja alá a társulási szerződést az EU-val a vilniusi csúcstalálkozón.
2013. november 28., 19:142013. november 28., 19:14
A döntést sokan úgy értékelték, hogy Kijev végleg hátat fordít a Nyugatnak, és ismét Moszkva alárendeltjévé válik, azonban a helyzet nem ennyire egyszerű.
A kilencvenes években bekövetkezett összeomlást követően mára ismét feljövőben levő Oroszország újra nagyhatalomként viselkedik, és mint ilyen, igényt tart saját befolyási övezetre, amely ütközőzónaként is működik közte és egy másik hatalmi entitás, jelen esetben az Európai Unió között. Ukrajna területe évszázadok óta orosz befolyási övezetnek számít, és az ismét megerősödött Moszkva nem kívánja elengedni szövetségesét és áruinak értékes felvevőpiacát. Mivel Ukrajna jelenleg mind gazdaságilag, mind energetikailag Oroszországtól függ, Kijevnek kétszer is meg kell gondolnia, hogy hátat fordítson neki, hiszen Moszkva már többször bebizonyította: nem habozik a „gázfegyvert” bevetni, amikor érdekeit sérülni látja, és meg kell rendszabályozni a renitenskedő országot.
Ráadásul Ukrajna kulturálisan és etnikailag sem egységes: a keleti országrészben az ország lakosságának mintegy húsz százalékát kitevő orosz népesség él, amely ellenzi az Oroszországtól való távolodást, míg a nyugati rész inkább EU-párti. Gyakorlatilag két Ukrajnáról beszélhetünk – a jelenlegi kormány pedig inkább a keleti „fél” érdekeit képviseli.
Másrészt az is benne lehet a pakliban, hogy jelenleg az EU sem tűnik száz százalékosan vonzó perspektívának. Az Unió még mindig alig tud valamit kezdeni a gazdasági válsággal, és továbbra sem rendelkezik világos jövőképpel, nem tudni, hogy önálló államok laza, inkább gazdasági szövetsége marad, vagy elindul a mélyebb, politikai integráció útján. Ebben a helyzetben számos közép- és kelet-európai ország – köztük több EU-tagállam – is úgy döntött: ahelyett, hogy a tökéletlenkedő Brüsszeltől várná a megoldást, megpróbál saját erőből kilábalni a válságból, ennek része a keleti nyitás, és a keretében tető alá hozott Közép- és Kelet-Európa–Kína együttműködés is. Ebben a helyzetben pedig Kijev hezitálása is érhetőbb.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!