Miközben úgy tűnik, hogy Ukrajnában egyelőre elcsitultak az indulatok, és az elmenekült Viktor Janukovics államfő nevével fémjelzett oroszbarát rezsim megdőlt, sajnálatos módon azok az aggodalmak is beigazolódtak, miszerint az eddigi ellenzék sem feltétlenül jobb Janukovicséknál.
2014. február 24., 19:542014. február 24., 19:54
A kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény visszavonása, amely lehetővé tette, hogy például a magyar nyelvet Kárpátalján regionális nyelvként használják, azt jelzi: az ellenzék se felejtett, de nem is tanult semmit az elmúlt időszakban. Ugyanúgy a kisebbségek nyelvi és kulturális jogaival összeegyeztethetetlen ukrán nemzetállamban gondolkodnak, mint választási vereségük előtt.
Persze Janukovicsékat nem általában a kisebbségi jogok iránti feltétlen tisztelet sarkallta a nyelvtörvény elfogadására, hanem elsősorban az ország keleti felében élő orosz ajkú közösségnek kívántak kedvezni azzal, hogy biztosították számukra az anyanyelv használatát. Az, hogy ezáltal elvileg a beregszászi magyarok vagy a csernyivci románok is saját nyelvükön intézhették hivatalos ügyeiket, csupán járulékos pozitívum volt. Persze a törvényt nem mindenhol alkalmazták úgy, ahogy kellett volna, de legalább létezett.
A jogszabály eltörlésének föl kellene ébresztenie a „demokratikus\" erők győzelme fölött örvendező nyugati politikusokat és publicistákat. Ha azonban a negyvenmilliós ukrán piac uniós érdekszférába vonásának perspektívája mégis olyannyira elvakítaná őket, hogy holmi kisebbségi jogok már sokadrangúnak tűnnek, akkor Ukrajna szomszédainak kellene együttes erővel felhívniuk a figyelmüket arra, hogy az ország és a térség stabilitása csak akkor szavatolható, ha Ukrajnában megnyugtató módon, nemzetközi felügyelet mellett és számon kérhető módon rendezik a kisebbségi jogok ügyét.
Itt Magyarország és Románia közösen léphetne föl, hiszen mindkét nemzetnek élnek részei Ukrajnában. Budapest megszólalt, és Bukarest is hallatta a hangját az ukrajnai kisebbségek védelmében. Ami jó hír, hiszen ha Victor Ponta aggódik az ukrajnai románok nyelvhasználati joga miatt, akkor Bukaresten is számon kérhető kell hogy legyen a magyar nyelv regionális nyelvvé nyilvánítása.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!