Kihívás

A Székelyföldre szívesen visszajáró Traian Băsescu államfő rendszerint baráti hangon beszél kovásznai, hargitai polgártársairól, a legutóbb is dolgos és találékony embereknek nevezte a székelyeket. Személyes élményei közül azonban egy másik is meghatározza viszonyulását: az a kép, amint egy székelyföldi piacon nem tudtak visszaadni neki egy 50 lejesből.

Páva Adorján

2013. március 14., 08:482013. március 14., 08:48

 Băsescu elmaradt térségként könyveli el a Székelyföldet, ahová „mindenféle 500 dolláros magyar kft. érkezett”, a nagybefektetők viszont távol maradtak. Emiatt pedig, ha most Hargita és Kovászna megye különálló régiót alkotna, és a helyben megtermelt pénzből kellene megélnie, az államfő szerint ez lenne Európa legszegényebb vidéke.

Ha nagyon akarunk, találhatunk olyan adatokat, amelyek szerint Hargita és Kovászna bizonyos tekintetben az átlagon felül teljesít, az összkép azonban valóban egyértelmű: a két székely megye nem áll jól. Itt a „magyar világban” sem dübörgött a gazdaság, a polgárosodás, az iparosítás késlekedett, a román hatalomátvétel után, még inkább a kommunizmusban pedig már irányítottan próbálták elsorvasztani a térséget. A 21. századnak bezárt gyárakkal, nagy munkanélküliséggel vágott neki a Székelyföld, amelynek gazdasága a csupán az önfenntartást biztosító agrártermelésre épült, egy kis sajátos turizmussal „megspékelve”.

Ebből, ilyen formában valóban nem lehet megélni. Csakhogy Băsescu és a sok szkeptikus a mai helyzetben két lényeges szemponton előszeretettel átsiklik. Egyrészt mi garantálja, hogy mondjuk a jelenlegi fejlesztési régió közigazgatási egységgé nyilvánításával – Brassó, Szeben, Fehér és Maros megye társaságában – Hargita és Kovászna „felhízlalható” a várt szintre? Ugyanakkor egy ennél fontosabb tényt szintén mellőznek a megmondók: a helybéliek akaratát. Románia területén ugyanis ma nincs még egy olyan vidék, amelynek lakói annyira szeretnének bizonyítani, mint a székelyek, hiszen az autonómiatörekvések egyik alapköve a felelősségteljes építkezés, a megkétszerezett munka felvállalása. Ha ma megengednék ennek a közösségnek, szívesen megmutatná, önerőből mire is képes – csak a lehetőséget kellene végre megadni.

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. augusztus 01., péntek

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?

Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.

Mennyire esélyes a magyar–román közeledés?
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Első az erdélyi magyarok érdeke
Első az erdélyi magyarok érdeke
2025. július 29., kedd

Első az erdélyi magyarok érdeke

2025. július 25., péntek

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével