Fájdalmas, a romániai politikában hosszú ideje bevett gyakorlatnak számító igazságról rántja le a leplet az Olosz Gergely volt szenátort alapfokon börtönbüntetéssel sújtó bukaresti törvényszéki bíró.
2013. augusztus 06., 20:392013. augusztus 06., 20:39
Mitu Stegaru – talán nem árt megjegyezni ezt a nevet, õ juttatta rács mögé többek között Sorin Ovidiu Vîntu üzletembert – elmarasztalja azt az úzust, miszerint hatalomra kerülve a pártok anélkül jutalmazzák tagjaikat magas rangú állami posztokkal, hogy figyelembe vennék a tisztségviselõk szakmai hozzáértését, erkölcsi tartását.
Magyarul: nem a kompetencia, a feddhetetlenség számít, hanem a párt iránti hûség, no meg az alakulat kasszájába a zsíros állásokkal honorált holdudvartól befolyt apanázs. Aztán ez a jól bevett szokás rendszerint pártra, politikusra egyaránt visszaüt, amikor a választott vagy politikai alapon kinevezett tisztségviselõrõl kiderül, nem a választópolgárok, az adófizetõk érdekeit tartja szem elõtt, hanem saját anyagi gyarapodását.
Hasonló esetekkel az RMDSZ is szembesülni kényszerült az idõk folyamán, különös tekintettel azokban az idõszakokban, amikor szerepet vállalt a bukaresti hatalomban. Kérdéses, hogy milyen mértékben képes tanulni a szövetség politikusai korrupciós ügyeibõl, és milyen következtetéseket von le ezek alapján a jövõre nézve.
Az Olosz-ügy fölött a jelek szerint annak elhallgatásával igyekszik túllépni az RMDSZ. Bár a volt háromszéki szenátort egy pillanatra sem vette védelmébe az alakulat csúcsvezetõsége, nem is kommentálta az alapfokon született ítéletet, ellentétben például Borboly Csaba, illetve a nemrég jogerõsen felfüggesztettel sújtott Varga Gábor esetével, akiben továbbra is töretlen a szövetség elnökének bizalma.
Sokatmondó azonban, hogy az RMDSZ-közeli média a közelmúltban úgy próbálta beállítani Olosz politikai karrierépítésének ügyét, mint amelyre a szövetségnek a legapróbb befolyása sem volt, elvégre – sugallják – a politikus anyaországi pártfogóitól kapta a hátszelet. Köztudott, hogy onnan is kapott, felfuttatásának felelõsségét azonban nem határon vagy házon kívül kell keresni. Még akkor sem, ha a végleges ítélet kihirdetéséig õt is megilleti az ártatlanság vélelme, ami – valljuk be – egyre gyengébb lábakon áll.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!