Traian Băsescu, illetve a román kormány olyan abszurd hadijátékot űz a „magyar szélsőségesekkel”, amellyel nemcsak saját táborát erősíti, hanem az ellenségét is.
2014. március 18., 20:502014. március 18., 20:50
A marosvásárhelyi autonómiatüntetés után a bukaresti médiában kirobbant haddelhadd gyors reakcióra késztette a román politikusokat, akik egymást túllicitálva ontották magukból, mit is kell most tenni Románia egységének és becsületének megvédése érdekében. Már az első nagy megmondóhullámban annyiban összecsengett a feltüzelt szónokok véleménye, hogy a fülüket zavaró bekiabálásokért, az utcai dulakodásért a „Zsobbik” felelős.
Persze ugyanúgy szélsőségesekként, gyűlöletkeltőkként emlegették a megmozdulást szervező Székely Nemzeti Tanács tagjait és a frissen kormányra lépett RMDSZ-nek a megemlékezésen részt vevő képviselőit is, de minden baj forrásaként a Magyarországról beszivárgó jobbikosokat emlegették.
Vona Gábor párttársai társaságában valóban ott volt Marosvásárhelyen, de a hírek szerint mindenben megfelelt a szervezők által elvártaknak – nem ők, hanem a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai balhéztak a rendfenntartókkal. Ettől függetlenül Băsescu a jobbikosokat akarta mindenestül kitiltani az országból, s végül – Victor Ponta miniszterelnökkel karöltve – annyit el is ért, hogy a jövőben feltartóztassák a határon többek között a radikális párt két országgyűlési képviselőjét is.
Băsescu és Ponta felmutatta a trófeát, s izgalommal várja a népszerűségi indexek alakulását. Attól lehet tartani azonban, hogy hűbelebalázs módjára levezényelt akciójuk a szándékkal éppen ellenkező eredményt vált ki: a konkrét esetből kiindulva sokan eltúlzottnak, félreirányítottnak, megalapozatlannak vélik a vádakat, intézkedéseket, és ez a szélsőségesek erdélyi támogatottságának erősödését válthatja ki.
Ennek pedig legalább annyira örülnek a szüntelen konfliktusokból táplálkozó radikálisok, mint a hatalom. Bukarestnek ugyanis sajnos még ma is, mindenkoron szüksége van egy olyan mesterségesen megalkotott, fenntartott ellenségképre, amelyet bármikor Góliáttá nagyítva kelthet életre.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!