A romániai nagyvállalatok vezetőinek többsége, mintegy 92 százalékuk tart attól, hogy a kormány tovább növeli a vállalkozásokra kivetett adóterheket, a megkérdezettek 53 százaléka szerint pedig sürgősen olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nyomán Románia globális szinten versenyképes lehet az adópolitika terén – derült ki a PwC Románia tanácsadói cég napokban nyilvánosságra hozott felméréséből.
2014. február 02., 20:092014. február 02., 20:09
Egy másik hír arról számol be, hogy kilenc országos programon keresztül alig 60 millió lej (mintegy 13 millió euró!) állami támogatásra pályázhatnak idén a kis- és közepes vállalkozások. Nem túl vállalkozóbarát ez az ország, vonhatnánk le már ennyiből a következtetést.
Na de ugyebár ott van még a januártól az üzemanyagokra kivetni tervezett, majd három hónappal elhalasztott hétcentes extra jövedéki adó (ugye, hogy nem hiába aggódnak a menedzserek?), amiről a kormány nem szándékozik lemondani, maximum egy újabb halasztás jöhet, s az is csak a gázolaj esetében. Ott az idéntől kivetett oszlopadó, hamarosan be kell szerezni az elektronikus pénztárgépeket, a tb-csökkentés pedig csak az ígéret szintjén maradt.
Hihetetlen, hogy közel negyed századdal a rendszerváltás után még nem került egy olyan kormány, amely ne rövid távon, a négyéves túlélésben gondolkodott volna, hanem kidolgozott volna egy stratégiát a már létező cégek segítésére, a vállalkozási kedv bátorítására, tőkeerős külföldi beruházók idecsalogatására. Csak kapkodás, a költségvetésben tátongó űrök gyors betömésére tett sikeres vagy kevésbé hatékony kísérletek voltak és vannak.
Eközben hazai vállalkozások tömegei mennek csődbe, a nagyberuházók szedik a sátorfájukat, s vonzóbb országokba helyezik el telephelyeiket, újak meg egyre ritkábban érkeznek.
Fény sem pislákol ugyanakkor az alagút végén, hiszen a mostani kormány még csak nem is utalt arra, hogy ezen a helyzeten változtatni szeretne. Ellenzéke sem brillírozik, akkor sem tette, amíg hatalmon volt. Pedig nem kellene költséges IMF-szerződéssel garantálni a piacok bizalmát, ha lenne egy koherens gazdaságpolitika. Tényleg olyan nehéz felismerni ezt?
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!