2010. december 15., 10:242010. december 15., 10:24
A kettős állampolgárságra igényt tartó határon túli magyarok jelentős része ugyanis alapos tájékoztatásra szorul a tekintetben, pontosan milyen iratokkal kell jelentkeznie a diplomáciai kirendeltségeknél vagy az anyaországi hivataloknál. A konzuli hálózaton, Erdélyben a demokrácia-központokon, no meg a sajtón keresztül azonban a kellő időben mindenki választ kaphat felmerülő kérdésére, keményebb dió viszont elhárítani az ellenpropagandát.
Hírlik például, hogy az egyik partiumi nagyváros körzeti RMDSZ-szervezetének a könnyített honosítás tárgyában rendezett lakossági fórumán a szervezők történetesen azzal traktálták a hallgatóságot, hogy miért nem fontos, miért nem éri meg igényelni a kettős állampolgárságot... Ennél is visszásabb Frunda Györgynek a magyar kormány gesztusa elleni minapi kirohanása: szerinte a magyar állam gyakorlatilag szülőföldjük „kiürítésére”, az anyaországba való áttelepedésére buzdítja a határon túliakat. Mármost az RMDSZ szenátorának állítását, aggodalmát semmi nem támasztja alá.
A szövetség 2003-ban létrehozott ugyan egy szakbizottságot, amelynek az volt a feladata, hogy megvizsgálja és mérlegelje, milyen mértékben vezetne a szülőföldről történő elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése, ám a testület következtetései – ha vannak ilyenek – nem ismeretesek. Sőt szakértők azt vallják, a külhoni magyarok számára rendkívül fontos, ha az anyaország a nemzet részének tekinti őket. Persze Frunda Györgynek a nemzetegyesítés fogalma nem sokat mond, számára csak 2000-ben volt fontos kiállni a kettős állampolgárság mellett, amikor az államfőjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során – csatolt áruként, kampánycélokból – aláírásokat gyűjtött annak megszerzéséért is. Holott az erdélyi magyarság egyik markáns törvényhozójaként éppenséggel neki van oroszlánrésze abban, ha a közösség tagjai közül sokan vándorbotot kénytelenek ragadni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok