2010. március 09., 10:442010. március 09., 10:44
Az elnököt nemrég egészségesnek találta egy orvosi konzílium (a Cotroceni-palota illetékesei siettek hozzátenni: az államfő „nagyon” egészséges), az ország első számú páciense pedig azzal igyekezett bizonygatni mentális és fizikai képességei hiánytalanságát, hogy konzultációra hívta a pártokat kedvenc témája, a törvényhozási reform ügyében.
Băsescu türelme amúgy érthető: a 2012-es parlamenti választásokig bőven van ideje megpuhítani az ellenzéki szociáldemokratákat és liberálisokat, valamint a kormányra került RMDSZ-t, hogy ha nem is maradéktalanul, de részben beteljesüljék az egykamarás parlamentre való áttérésről és a honatyák számának csökkentéséről dédelgetett álma. Az kizárható, hogy tavalyi kezdeményezésének – amelyet az államfőválasztás első fordulójával egy időben tartott referendumon megjelentek döntő többsége támogatott – mindkét pontját kipipálhatja második mandátuma végére.
A választási vereségből felocsúdni még mindig képtelen, belső marakodások gyengítette ellenzék már csak presztízse kedvéért sem engedheti meg magának, hogy egészében támogassa a korábban keményen ostorozott javaslatot, nagyon úgy fest azonban, hogy a PSD és a PNL is hajlandó a kompromisszumokra. Victor Ponta, a szocdemek új elnöke nemrég már hajlott arra, hogy a szenátus átalakuljon a régiók egyfajta képviseletévé, a liberálisok pedig már korábban sem zárkóztak el a honatyák létszámának csökkentésétől. Hasonlóképpen az RMDSZ is kibékülne mindkét variánssal, hacsak arányaiban megőrizheti törvényhozási súlyát, no meg persze ha cserébe kap valamit.
Hisz lám, a szövetség belement a szenátus PSD-s elnökének megbuktatásába, holott a demokrata-liberálisok kannibálpolitikája korábban még biztosan nem lett volna ínyére. Ám amint megérezték, hogy nagy PSD-faló kedvében a PDL még a magyaroknak is hajlandó átengedni az állam második legmagasabb közméltósági posztját, Markóék azt is elfelejtették, hogy négy hónappal ezelőtt még Mircea Geoanának kampányoltak. Rég volt, talán igaz se volt…
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.