Kacatfüggőknek

A szekrény tetején, a kamrában, az ágy alatt így sorakoznak a különböző méretű és feliratú dobozok egy-két évig, idővel hozzászokik a szemünk, fel sem tűnik, hogy a hangfalat már rég kidobtuk, de a doboza még mindig ott van.

Aztán különböző tálakba még különbözőbb dolgok kerülnek: a gyújtó, ami már rég nem ég, de jól világít a lámpa a másik felén, a szívószál, ami már talán lyukas is valahol, de mi lesz, ha mégis hirtelen szükségünk lesz rá, a falból kikínlódott, elferdült szegek, amit már csak megszokásból nem dobunk el, gombok és kapcsok, melyből nincs két egyforma, és persze a cipőfűzők, melyek párja elszakadt már. S a felhalmozott dolgaink között mégsem találjuk meg soha azt a körömvágót, aminek a jobb sarka még éles, és szinte biztos, hogy nincs lila cérna a sok felvásárolt varrókészlet maradványai között.

És ha kidobod azt az izzadásgátlódat, amelyiket csak félig használtál el, mert vettél egy újat, biztos nagyon fogod keresni egy hónap múlva, mikor a másik már elfogyott, de éppen nincs pénzed újra. S mikor végül felismerjük a problémát, és úgy döntünk, lomtalanítás lesz, már annyi időt töltöttünk holmijaink között, hogy nagy részüktől képtelenek vagyunk megválni. Na ekkor valami újat kell beépíteni a hétköznapokba. Az én esetemben a sok mozdulatlan tárgy közé beültettem egy élő kis örökmozgót, egy hathetes izgága cicát. Dezső – mert nekem komoly kandúrom van – eleinte nehezen fogta fel, miért kell hat órát ülnie egy dobozban, miközben furcsán mozog a föld alatta, de rögtön megbékélt, mikor megpillantotta új birodalmát. Olyan gyors ütemben vette birtokba a helyet, hogy gazdája csak kapkodta a fejét, mikor a cica az ágy alól kijövet jókora pókhálót vonszolt a bajszán, tudatva, még mindig nem elég hosszú a seprű nyele.

Ez a hasznos állat pillanatok alatt megtalálja a rég elveszett fél fülbevalót, de ugyanilyen atomsebességgel lenyeli a másikat. Így egyre kevesebb holmit tartasz meg, hiszen annyi mindent kell elzárni az állat elől. Így előbb-utóbb a kukában landolnak a szegek s a cipőfűzők, az üres parfümös üvegek azzal a három harisnyával együtt, amivel a macska birkózott.