2010. december 09., 10:372010. december 09., 10:37
A kismamák teljesen érthető módon amellett kardoskodnak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradhassanak gyerekük mellett, láthassák első mosolyukat, első lépésüket, fültanúi legyenek első szavuknak. A pszichológusok is úgy látják, hogy az első három év sorsdöntő a gyermek fejlődése szempontjából, a kicsinek fontos, hogy édesanyja tartósan mellette legyen.
Nem ítéli el eközben senki a karrieristákat, akik nem sokkal a szülést követően visszatérnének dolgozni. Számukra, illetve a második évben anyagi okokból dolgozni kényszerülő kismamák számára azonban meg kellene teremteni egy olyan környezetet, amely megkönnyítené életüket. Az, hogy Romániában nincs elég bölcsőde, régi közhely, de a probléma megoldása évtizedek óta várat magára. Mint ahogy hivatásos dadák sincsenek, akikre nyugodtan rá lehetne bízni a gyermeket, anélkül hogy több tucat, semmilyen szakképesítéssel nem rendelkező bébiszittert kelljen idegeskedve végigpróbálni, míg kerül egy elfogadhatónak mondható. Mert hiába beszél itt bárki is nagyszülői felügyeletről, amikor az egyre inkább kitolódó nyugdíjkorhatár miatt örülhetünk, ha szüleink generációja legalább unokája ballagásán nyugdíjasként gratulál.
A kormány azonban csak rövid távon gondolkodik, s mindössze annyit lát, hogy óriási lyukak tátonganak a költségvetésen, amelyeket az államcsőd megelőzése érdekében gyorsan be kell tömni. Ehhez pedig a többletbevételek felkutatása helyett újfent a kiadások csökkentését választja, s lefaragja egyebek mellett a gyes második évében járó juttatás összegét. Válságkezelő stratégiát nem kérek már számon tőlük, túl sokszor megtettük azt, eredménytelenül. Amit kérnék, az – a folyamatos kapkodás helyett – egy fenntartható fejlődési terv lenne, amely többéves/évtizedes távlatban illusztrálná a gazdasági-társadalmi kilátásainkat. Mert a szociológusok által előrevetített demográfiai mutatók nem túl biztatóak. S ha a mindenkori kormányok a jelenlegihez hasonló jogszabályokkal veszik el a családalapítási, gyermekvállalási kedvet, akkor a most becsültnél is kevesebb munkavállalónak kell néhány évtized múlva eltartania nyugdíjasok millióit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok