2011. július 22., 09:262011. július 22., 09:26
Három alakulat küzd majd a magyar szavazók voksaiért, ami jelen állás szerint azt jelenti, hogy ha meg kívánják őrizni – esetleg növelni akarják – a jelenlegi parlamenti képviseletet, akkor elengedhetetlen az öszszefogás. Ellenkező esetben vagy teljesen megszűnik, vagy – ha valamelyik alakulat az alternatív választási küszöböt át is lépi, azaz első helyet szerez hat képviselői és három szenátusi választókerületben – a legjobb esetben is csökken a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben képviselő honatyák száma. Azzal a lehetőséggel most nem foglalkozunk, hogy bármely párt számára közömbös lenne a parlamenti képviselet elvesztése.
A közelmúltban az oktatási törvény magyarok számára kedvező cikkelyeinek módosítására vonatkozó indítvány hallgatólagos képviselőházi elfogadása, illetve a kisebbségi törvény körüli, a szavazás elhalasztását hozó huzavona is jelzi: még a meglévő parlamenti képviselettel is nehéz kisebbségi ügyekben előrelépést elérni. Továbbra is léteznek magyarellenes tendenciák a román képviselők jelentős részében – azok kiélése, a kisebbségek jogfosztása a magyar parlamenti jelenlét nélkül még azt az alacsony gátat is elveszítené, amely jelenleg még útját állja annak, hogy az etnikailag tiszta nemzetállam soviniszta eszméje újabb győzelmeket arasson. Ha tehát az a szándék, hogy a képviselet megmaradjon, vagy bővüljön, akkor – ha a bíróság is úgy dönt, hogy számolni kell az EMNP-vel a jövő évi választásokon – egyszerűen nincs más lehetőség, minthogy a magyar alakulatok valamilyen formában együttműködjenek. Az önkormányzati választások sokak szerint főpróbát jelentenek majd, az azokon elért eredmény alapján kell tárgyalóasztalhoz ülni a parlamenti megmérettetés előtt. A bíróság ítéletét, azt követően pedig a választók majdani döntését ugyanis a romániai magyar politikai szféra egyetlen képviselője sem hagyhatja majd figyelmen kívül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!