2011. július 22., 09:262011. július 22., 09:26
Három alakulat küzd majd a magyar szavazók voksaiért, ami jelen állás szerint azt jelenti, hogy ha meg kívánják őrizni – esetleg növelni akarják – a jelenlegi parlamenti képviseletet, akkor elengedhetetlen az öszszefogás. Ellenkező esetben vagy teljesen megszűnik, vagy – ha valamelyik alakulat az alternatív választási küszöböt át is lépi, azaz első helyet szerez hat képviselői és három szenátusi választókerületben – a legjobb esetben is csökken a romániai magyarokat a bukaresti parlamentben képviselő honatyák száma. Azzal a lehetőséggel most nem foglalkozunk, hogy bármely párt számára közömbös lenne a parlamenti képviselet elvesztése.
A közelmúltban az oktatási törvény magyarok számára kedvező cikkelyeinek módosítására vonatkozó indítvány hallgatólagos képviselőházi elfogadása, illetve a kisebbségi törvény körüli, a szavazás elhalasztását hozó huzavona is jelzi: még a meglévő parlamenti képviselettel is nehéz kisebbségi ügyekben előrelépést elérni. Továbbra is léteznek magyarellenes tendenciák a román képviselők jelentős részében – azok kiélése, a kisebbségek jogfosztása a magyar parlamenti jelenlét nélkül még azt az alacsony gátat is elveszítené, amely jelenleg még útját állja annak, hogy az etnikailag tiszta nemzetállam soviniszta eszméje újabb győzelmeket arasson. Ha tehát az a szándék, hogy a képviselet megmaradjon, vagy bővüljön, akkor – ha a bíróság is úgy dönt, hogy számolni kell az EMNP-vel a jövő évi választásokon – egyszerűen nincs más lehetőség, minthogy a magyar alakulatok valamilyen formában együttműködjenek. Az önkormányzati választások sokak szerint főpróbát jelentenek majd, az azokon elért eredmény alapján kell tárgyalóasztalhoz ülni a parlamenti megmérettetés előtt. A bíróság ítéletét, azt követően pedig a választók majdani döntését ugyanis a romániai magyar politikai szféra egyetlen képviselője sem hagyhatja majd figyelmen kívül.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!