2012. október 15., 08:442012. október 15., 08:44
Ezzel nincs is semmi baj, és úgy gondoltuk, azzal sem, hogy a lakásadót legkésőbb februárban kifizetjük előre egész évre. Senki nem mondta nekünk, hogy külön be kellene jelentenünk az adóhivatalban a gázbevezetést, de nemcsak előre nem szólt senki, a szokásos éves fizetéskor sem volt ilyesmiről szó. Nemrég aztán kaptunk egy felszólítást, hogy jelenjünk meg a lakáspapírokkal és a fűtést igazolókkal a városházának a megfelelő ablakfülkéjénél. Indoklást nem írtak, nem is igényeltük: minden papírt lefénymásoltam, és a férjem el is ment az ominózus ablakhoz.
Ott közölték vele, hogy adóhátralékban „szenvedünk”, mégpedig három éve, azt ki kell fizetni a kötelező (??!!) büntetéssel együtt. Nem olyan összegről van szó, hogy belerokkannánk, engem viszont az egekig ugrasztott ez az alattomos, sunyi, utólagos fizettetés. Ékes nyelven megírtam a tiltakozást, nem felejtve el írásban kérni a választ, pontos hazai és európai vonatkozó törvénycikkekre való utalásokkal egyetemben.
Merthogy utólag legföljebb a dzsungelben… Két példányban készült el az irat, egyik a polgármesternek, a másik az illetékes igazgatónak címezve. A férjem újfent megjelent a tetthelyen (azért ő, mert én rögtön felemelem a hangom, s akkor a hangosbeszélő is diszkrét suttogássá válik mellettem), de csak az egyiket fogadták el, mondván, hogy a polgármestert nem lehet csip-csup ügyekkel zavarni, mert akkor nem jut ideje a munkára. És majd válaszolnak.
Most itt tartunk, várjuk a hivatalos választ. Nem akarnék előre ítélkezni, hisz még az is előfordulhat, hogy igazat adnak nekem: más hanyagságát nem leszek kénytelen megfizetni, esetleg talán bocsánatot is kérnek. De hogy az alig három hónapja még nagy polgárbarátsággal kampányoló polgármestert ne lehessen a polgárok ügyes-bajos dolgaival „zavarni”, az nagyon furcsa. De ismétlem: nem vagdalkozom hiába, várjuk ki a végét. S ha majd megérkezik a hivatalos, okadatolt, írásos válasz, akkor kiderül, hogy a jótettünk, a kiadott sok-sok pénz és az adófizetői ügybuzgalom „jutalma” büntetés lesz-e vagy békén hagyás. A következő lépést ráérek majd akkor fontolgatni.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.