2010. szeptember 10., 11:352010. szeptember 10., 11:35
A módszer már évszázadok óta működik, Mátyás király is igencsak kreatív volt, amikor a háborúihoz pénzt kellett szerezni, ezért aztán füstadót meg koronaadót vetett ki az országlakosokra, mégis igazságosként emlegeti mindenki. Néhány nappal ezelőtt egy PDL-s honatya keltett feltűnést azzal, hogy a prostitúció törvényesítéséről szóló jogszabálytervezetet nyújtott be, amelynek a lényege, hogy ezentúl hivatalos körülmények között lehetne űzni a legősibb mesterséget, viszont cserébe a nehéz altesti munka után is be kellene fizetni az államot megillető adókat.
A nagyobbik kormánypárt egy másik képviselője is hasonló kaliberű javaslattal állt elő: a számlaképes örömlányok mellé ő a jósnőket és egyéb boszorkányságokkal foglalkozó polgárokat sorakoztatná fel. Tulajdonképpen nem is rossz az ötlet, a jósok, valamint a mindenféle átok- és rontáslevevők, illetve -föltevők immár mind magyar, mind román nyelvterületen hemzsegnek, a román napilapok apróhirdetés-rovatai tele vannak a többnyire cigány nemzetiségű jósnők hirdetéseivel, míg a magyar kereskedelmi csatornákon az élő televíziós jóslás a menő. Piac tehát van, a jelek szerint fizetőképes kereslet is – ezt a tevékenységi kört az Isten is arra teremtette, hogy az állam jó kis sápot vessen ki rá. Mondjuk, azért kíváncsi lennék arra, hogyan állapítanák meg a különféle adókat.
Az addig rendben van, hogy egy jóslat vagy átok után egységes járulékot kell fizetni. Viszont azért megnézném azt a könyvelést, amelyben például az a tétel szerepel, hogy „Házasságtörő férjre kimondott átok meg rontás levétele az aranyhörcsögről 150 lej plusz áfa”. A másik dilemma pedig az, hogy akkor a kristálygömböt, a tarot-kártyát meg az obligát fekete macskát vajon elengedhetetlen munkaeszközként leírhatja majd az adójából az egyéni vállalkozóvá avanzsált jósnő? Erre sajnos már nemigen derül fény, a szenátus jogi bizottságának tagjai ugyanis elvetették a törvényjavaslatot. Állítólag attól tartottak, hogy ha elfogadják, a főállású boszorkák megátkozzák őket. Abba nem gondoltak bele a honatyák, hogy ezzel az államkassza is elesik a bevételtől. Hiszen az átokszórás már adókötelesen történt volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok