Lassacskán Sepsiszentgyörgyön is legalább annyira mindennapossá válnak a csendes együttélésbe beleordító etnikai konfliktusok, mint Marosvásárhelyen.
2014. január 07., 20:592014. január 07., 20:59
Annyi különbséggel, hogy míg a Maros-parti városban a hatalom – már jó ideje megmagyarázhatatlan bosszúra éhes – képviselői erőből rombolnak, a háromszéki megyeszékhelyen provokációkkal, felfújt hírekkel és eltúlzott gesztusokkal, szüntelen gáncsoskodással hergelik a többségben lévő székelyeket.
Megtörténik, hogy néha „hezzacsapnak\" a román atyafihoz is – ugyanúgy elítélendő, mintha fordítva történne meg. A szilveszteri esetet az „egyre erősödő magyar sovinizmus és románellenes agresszivitás\" jeleként világgá kürtölni azonban marhaság, odáig eljutni pedig, hogy „23 éve az iskola, a sajtó, a kulturális rendezvények programszerűen terjesztik a sovén, románellenes és államellenes eszméket\", egyenesen felháborító.
Mert egy közösség nem egy piti kis balhé miatt érzi azt, hogy ellenséges környezetben próbál megmaradni: ezt sokkal erőteljesebben sugallja, ha mondjuk a hatalmat képviselő prefektus legfőbb feladata az önkormányzati döntések megtámadása, a jelképhasználat folyamatos ellehetetlenítése, vagy az is egyértelmű üzenet, ha szélsőséges gyűlöletkeltők vígan masírozhatnak és üvöltözhetnek ablakaink alatt, a „nemzetféltő\" kormány pedig pofátlanul részrehajlóan pumpálja a pénzt a neki kedves egyházba, miközben más felekezetek hosszú éveken keresztül pereskednek azért, ami az övék.
Az pedig már tragikomikus, amikor azt halljuk, hogy egy provokátor is diszkriminációt kiálthat. Az adventi ünnepséget megzavaró állampolgárnak ugyanis – aki román zászlót lobogtatva színpadra állt, s a mikrofonba szólva közölte a hallgatósággal, hogy „ez itt román föld\", majd egy hazafias nótára is rágyújtott – meggyőződése, hogy neki mindent szabad, a rá kirótt pénzbüntetés pedig jogtalan, hiszen „csak azért kapta, mert román zászló volt nála\".
Hányszor hallottuk már, hogy Románia kisebbségpolitikája példamutató – igen, van még néhány ország, ahol hasonló „demokratikus eszközökkel\" szeretnének elűzni vagy beolvasztani mindent, ami másnak akar megmaradni.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!