2012. október 17., 09:342012. október 17., 09:34
Mit érthet ebből a szakirányú képzettséggel nem, legfeljebb átlagos jogérzékkel rendelkező civil ember? Legfeljebb annyit, hogy az államelnöki tisztséggel nemcsak vörös szőnyeg, díszgárda és reprezentálás jár, hanem adott esetben tiltás is, hiszen azon a napon minden bizonnyal ezrek keltek át különösebb nehézség nélkül a komáromi Erzsébet-hídon.
Sokkal kevésbé elnökök, mint Sólyom László. Egyértelműen szót érdemel azonban az a logika, amelynek mentén egy nemzetközi törvényes fórum jogszerűnek ítéli egy államelnök kitiltását egy másik országból. A szlovák fél indoklásának – miszerint a hajdani Csehszlovákia 1968-as megszállása évfordulóján nemzetbiztonsági kockázata lett volna a magyar elnök látogatásának – mérlegelés nélküli elfogadása annak a kínos politikai korrektségnek a gépies alkalmazása, amely egyre több EU-ellenes kritikát szül.
Olyan világ elfogadtatásának a kényszerítése, amely ellen minden egészséges érzületű, ébredező öntudatú nemzet joggal hadakozik. Ebben az esetben ugyanis nem a törvény betű szerinti betartásával van dolgunk, hanem olyan mérlegelés eredményével, amely az empátia legkisebb jele nélkül, minél kisebb támadható felületet hagyva igyekszik fenntartani Európában a látszatbékét, látszatnyugalmat és törvényes rendet.
Sokan rossz viccnek tartják, hogy a Nobel-bizottság az Európai Uniót éppen történetének mélypontján találta alkalmasnak a békedíj odaítélésére.
Akkor, amikor összetartó kovásza töredezik, egyre nyilvánvalóbbá válik a többsebességűvé és többmegítélésűvé válása, és a mindent feledtető gazdasági erő sem a régi. A Sólyom-ügy európai megítélése azt üzeni, hogy e szertesugárzó bizonytalanságban továbbra is paragrafusok bilincsében vergődik az összetartozás szelleme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Látogatottsági adatok