2013. február 06., 07:492013. február 06., 07:49
Azóta már mi is megtapasztaltuk, hogy az európai integráció gyakorlati mozgatórugói itt-ott bizony túl kemények, és rendszerint pont akkor nem adják meg a támogató lendületet, amikor égetően szükség lenne rá, ám ettől függetlenül az uniós alapcélok elérése még mindig kiemelt feladat a kontinens fejlett országainak politikájában.
Merthogy az Unió alapgondolata továbbra is kikezdhetetlen, hiszen például az EU jelmondata – Egyesülve a sokféleségben – ma is hűen tükrözi a modern európai gondolkodásmódot. Ezért bárkinek jogában áll alattomosságnak nevezni azt, amikor egy tagország éppen ezeknek az alapeszméknek ellentmondva próbálja mégis eljátszani a jó tanulót az európai magasiskolában. Erre bizonyára sok példa akadt már, de számunkra most az a legfelháborítóbb, amit a Székelyföldön művel egyes képviselői, illetve sajtóbérencei segítségével a román hatalom. A székely jelképek ellen indított hadjárat populista célhajhászása egy olyan vezető közszereplői réteg – többszázados lemaradással küszködő – gondolkodásmódját tükrözi, amely számára az egység fogalma kimerül a meztelen egyféleségben; amely az állandó konfliktusgerjesztésből nyeri pillanatnyi erejét, és magasról tesz arra, mit hagy maga után, ha a sors úgy hozza, hogy a hátsó ajtón kell kisomfordálnia a trónteremből.
A székely politikai vezetők ezúttal belementek az erőfitogtatás nevű, veszélyes játékba, amelynek szabályait éppen az alakítja, akin a sor. Az asztalnál immár a magyar kormány is helyet kért magának – remélhetőleg azzal a megfontolással, hogy a nemzetközi síkra terelt adok-kapok végre felkelti a sportszerűtlen játékot nemigen kedvelő európai bírák figyelmét. Ha azonban ez mégsem történik meg, jelképestül, mindenestül félárbocra engedhetjük a 12 aranycsillagos, kék lobogót, s marad ott fenn az a napcsillagos-holdas-aranysávos, „aztán lesz még így se, s úgy es jó lesz”.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.