2012. február 03., 10:492012. február 03., 10:49
Nálunk, az Alföldön akár mínusz 12-14 fok is lehet hajnalban, amitől többen pánikrohamot kapnak, ilyen ugyanis húsz-harmincévente fordul elő, de akkor sem tart sokáig. Igaz, ott hó nincs, viszont a nap szikrázóan süt, szóval esély lenne a fölmelegedésre, ha éppen nem lenne szibériai hideg. Persze klímakutatói körökben már korábban megpróbáltak hitelesnek tűnő magyarázatot találni, és különböző elméleteket gyártani arról, hogy a hideg tulajdonképpen a fölmelegedés következménye, de vannak, akik belátták, hogy egyelőre nincs értelme a régi kottához ragaszkodni.
A mentőöv a mindig mindenre kész brit tudósoktól származik, akik most azzal álltak elő, hogy ha minden így folytatódik, akkor újabb jégkorszak következik. A bejelentés a Brit Meteorológiai Szolgálat és Kelet-angliai Egyetem tudósaitól származik, de addig még nem merészkedtek, hogy közöljék: akár arra is föl kell készülnünk, hogy miközben a plázában végezzük a nagybevásárlást, Manfréd, a mamut vagy Sid, az óriáslajhár tolja majd velünk szembe a bevásárlókocsit a mirelitrészlegen. Szerintük csak amolyan lájtos jégkorszak jöhet, amilyen legutóbb valamikor a 17. században kapta telibe Európát.
Az akkori feljegyzések valóban kemény, hideg telekről szólnak, és a szigetországbeli tudósok most úgy vélik, fölfedezték, hogy miről van szó: azért lettek hirtelen az átlagosnál zegernyésebbek a telek, mert csökkent a naptevékenység intenzitása. Központi csillagunk ugyanis ciklikusan működik, és most éppen szintén egy olyan időszak következik, amikor egy kicsit takarékra állítja magát.
Mindez – szerintük 90 százalékos bizonyossággal – azt jelenti, hogy a következő néhány évtizedben inkább a téli ruhatárunk felújítására kell koncentrálnunk, a bermuda és a szandál egy időre elspájzolható. Kívülállóként kimondottan élvezetes ez a meccs a különböző tudóscsoportok között, amelyek egymásra licitálva próbálják kitalálni, hogy milyen apokaliptikus esemény is várható, miközben a természet a hipermodern klímakutató berendezésekre és a hangzatos teóriákra fittyet hányva, továbbra is ugyanolyan kiszámíthatatlanul – vagyis normálisan – működik, mint az elmúlt évmilliókban. Szembesítve mindenkit a ténnyel, hogy még ma is igaz a régi bölcsesség, miszerint mindig a jövőt a legnehezebb megjósolni.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.