Bár egyelőre áll a bál az új kormány parlamenti megerősítése körül, látszólag mindenki „a kutya ugat, a karaván halad” elv mindenekfelettiségében látszik hinni.
2014. március 04., 21:142014. március 04., 21:14
Azaz a kormányfő egyelőre nem foglalkozik Traian Băsescunak az alkotmányossági paraván mögül intézett magyarellenes kirohanásaival, és épp az alkotmányra való hivatkozással követeli a kabinet új tagjainak államfői kinevezését. Nem segít a dolgon az az inkább jogi csűrés-csavarásnak számító korábbi érv sem, „miszerint az USL pártszövetség nem szűnt meg, hiszen Crin Antonescu, íme, ott ül a házelnöki székben”, mivel érvényét veszítette a liberális pártvezér lemondásával. Szóval ember legyen a talpán, aki a lapzárta körül még a javában dühöngő elemek között látja a holnap reggelt, ám ettől még virradni fog.
Kérdés, hogy mire? Többek között, úgy tűnik, arra a hirtelen és erőteljesen fellángolt magyarfóbiára, amelyet vagy táplál Băsescu, vagy maga táplálkozik belőle. Mert az már talán az RMDSZ számára is egyértelmű, hogy Romániában nem létezik úgynevezett magyarbarát párt, csak olyan román pártok vannak, amelyek időnként rászorulnak az RMDSZ szavazataira. Mivel a tartós barátság alapja a pontos elszámolás, ez akár kiszámíthatóvá is tehetné ezt a viszonyt, ha az ember – s azért engedjük meg, hogy a politikusok is azok – nem vágyna biztonságra, nyugalomra.
A szövetségnek és a hazai magyarságnak azonban egészen jeges szelekkel kell szembeszállnia, mióta újra kormányközelbe került, s aligha engedheti meg magának egy pünkösdi királyság kockázatát. A kormányra kerülés melletti legnyomósabb érvként ugyanis azt lobogtatta az RMDSZ, hogy a bársonyszékekből jobb a rálátás a politikai csatamezőre, könnyebben megelőzhetők az ordas támadások.
Egyelőre azonban semmi sem ígéri közösségünk érzelmi komfortérzetének javulását, ami talán még az edzett frontharcosok számára is értelmezhető dimenzió. Például hogy a sztrádaépítések befejezését is nehezebb kivárni, ha közben ömlik a gyalázkodás, a megalázó nemzetállamozás. Főleg, ha ez virrad ránk a reggellel.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
szóljon hozzá!