2012. május 09., 09:232012. május 09., 09:23
Az USL jól érzi a számára kedvező pillanatot: most kell lépnie, hiszen az ő malmára hajtja a vizet, hogy míg a korábbi PDL–RMDSZ-kormánykoalíció nevéhez megszorítások, azaz rossz tapasztalatok sorozata fűződik, addig az USL nevét a várható és kivitelezhető nyugdíj-, illetve közalkalmazotti-bér-emeléssel, tehát jobbítással emlegetik majd egy (szavazó)lapon az emberek.
Másrészt a közelgő helyhatósági választások – a helyi szinten is lezajlott és még várható pártátigazolások, illetve USL-kormányzati hátszél révén – szintén USL-győzelmet vetítenek előre, így előkészíthető a talaj az őszi parlamenti választásra.
Amelyen a mai állás szerint szintén a szociálliberális szövetségnek áll a zászló. Nos, ezt a várt fölényt igyekszik az USL már most bebetonozni azzal a törvénymódosítással, amely csak azokat juttatná parlamenti mandátumhoz, akik valóban meg is nyerték saját körzetükben a választást – ami elvileg nem is olyan rossz –, de amely a gyakorlatban az éppen ellenzékbe kényszerült RMDSZ és PDL által is felvetett aggodalmak miatt sántít: mert valóban mellőzi az árnyalások és az arányosabb képviselet lehetőségét.
Ilyen körülmények között szinte biztosra vehető, hogy a romániai magyarság veszít, mert a szórványban, a román többségű választási körzetekben élőknek aligha lesz esélye saját kebeléből választott jelöltet parlamenti küldetéssel felruházni.
Mindenesetre – ha a kérdésben döntő alsóházon is átmegy – a most elfogadott törvénymódosítás emeli a tétet, s egyben intő jel a romániai magyar politikai élet minden szereplőjének: jó lesz komolyan gondolni az összefogás valamilyen módját. Mert az erők összevonása – főleg parlamenti választáson – sokkal inkább magában hordozza a szavazási kedvre ösztönző pozitív üzenetet, ami helyreigazíthat valamelyest a lehetséges képviseleti aránytalanságon.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.