2009. január 26., 07:002009. január 26., 07:00
Tény, hogy a telefontársaságokra január 20-ától, az internetszolgáltatókra pedig március 15-étől érvényes adattárolási jogszabály körüli huzavona (nem is beszélve a bizonyos PSD-s politikusokkal kapcsolatos, nemrég kipattant lehallgatási botrányról) újfent okot ad a találgatásokra, vajon a titkosszolgálatok tevékenysége mellett mennyi tényleges intim szféra jut egy átlagpolgárnak? Hogy a hat hónapig immár jogerősen rögzített adataink valóban csak a nemzetbiztonság érdekeit szolgálják, vagy meg van rá az esély, hogy illetéktelen kezekbe jussanak? Mint minden olyan kérdésben, melyre nem tudunk pontos választ adni, vannak szkeptikus és paranoiás magyarázatok egyaránt. Annyi viszont bizonyos, hogy a vitatott jogszabály csak a jéghegy csúcsa. Mindennapjainkban az egyre fejlettebb technikai háttér megkönnyíti az életünket. Ha valaki hirtelen rájön, hogy neki kváziegzisztenciális kérdés, hogy megismerje a polivinilklorid térszerkezetét, esetleg a Dél-Srí Lanka-i kétéltű fajok szaporodási szokásait és evolúciós leágazását, ma már maroktelefonja segítségével is szinte bárhol csatlakozhat az internetre, hogy égető kíváncsiságát kielégítse. És ha a polgárok ilyen modern kütyüket használnak, akkor lehet tippelni hármat, hogy vajon miféle általunk még ismeretlen technikával rendelkezik a „Nagy Testvér”. Nem zárhatjuk ki, hogy, ha teszem azt Amerikában egy titkosügynök június közepén kíváncsi lesz arra, hogyan mondják románul azt, hogy: „A dohányzás káros az ön és környezete egészségére”, akkor a megfelelő műhold segítségével ne találna akár Kolozsváron egy teraszt, ahol az asztalra helyezett cigarettásdobozokról leolvashatná az illető információt.
És az is elképzelhető, hogy az orvostudomány fejlődésével az üldözési mánia lesz a 21. század legnagyobb rákfenéje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok