JEGYZET – A nagy alkotók közt nincs civakodás a miatt, kinek a nyelve szebb, régibb, méltóbb az értékekhez.
2017. március 01., 23:072017. március 01., 23:07
Nem, az Arany János nagyságrendű költő a fordítást ugyanolyan fontosnak tartja, mint az eredeti szövegeket. És nemcsak szóban, hangzatos kijelentésekben, hanem a kitartó, megfeszített munkában is. Nem mutogatott másra, ki mit tett vagy nem tett, ki tartozik ezt vagy azt megtenni, ő tette a magáét egész életen át.
Például Shakespeare-t is annyit fordított, amennyit bírt. Szótárból, önerőből, autodidakta módon tanulta meg a nyelvet úgy, hogy tökéletesen szót értett azzal az angol irodalmárral, akivel felvette a kapcsolatot a Shakespeare-darabok kapcsán. Az már irodalomtörténeti legenda, hogy amikor az illető angol irodalomtörténész ellátogatott Aranyhoz, nagyon gyorsan kiderült, hogy szót csak írásban tudnak érteni, éppen Arany szótárból vett, „betűhű” nyelvtudása miatt. De az írással nem volt hiba, sikerült a társalgás.
Arany János kilencven évvel fiatalabb irodalmi „dédunokája”, a száztíz éves születési évfordulóját májusban ünneplő Dsida Jenő feltehetőleg tudta az említett esetet és talán azért, talán tiszteletteljes szeretetből, dédapja iránt magának sokat megengedő pajkosságból fonta Aranyt és Shakespeare-t egybe A pántos kapukon túl versének egyik szakaszában, váratlan, nagyon jól eső csattanóval. „Ez itt a költők esti promenádja, / amott, hol az Uránus lángja gyúl, / Arany János lakik s népes családja: / az öreg itt is verseket gyalul, / vagy ha Shakespeare, a leghívebb barátja / toppan be hozzá este szótlanul, / borozgatnak s a borzasbajszú szittya / a morcos ánglust magyarul tanítja.”
Igen, így is lehetne! És még ilyenebbül! Akinek „a morcos ánglus” és kortársai olyan sokat köszönhettek, s akinek neve összeforrt a szigetor-szág reneszánszkori drámairodalmával, I. Erzsébet királynő nemcsak előszeretettel olvasta Seneca ókori római írástudó, Néró császár nevelője darabjait, de trónra lépése előtt lefordította angolra a Hercules Oetaeu tragédia második, a magas rangú embereket fenyegető veszélyekről szóló karénekét, rímtelen jambusokban. Nem unalomból tette, hanem megbecsülésből, tiszteletből. Kicsinyes ember képtelen mások tudását, hozzáértését elismerni, az tele van önmagával, csak azt tartja nagyra, amit ő csinál. Az talán ki is nevetné Dsida Jenő ötletét. Pedig lehet így is! Nemcsak Arany Shakespeare-fordítása természetes: ha kortársak lettek volna, esetleg nemcsak a drámaíró, de talán még az uralkodó is tanult volna Aranytól – magyarul!
Meg kell hagyni, felületesen szemlélve igencsak döbbenetesen hangzik, hogy a romániai magyar közösség ukrajnai háborúhoz és az Európai Unióhoz való viszonyulása inkább a szélsőséges AUR szavazóinak álláspontjához áll közelebb.
Meg kell hagyni, az izraeli kormány részéről igencsak merész lépés volt, hogy a határozott washingtoni – és általában nyugati – rosszallás ellenére megindította az ostromot a Hamász iszlamista terrorszervezet utolsó gázai bástyája, Rafah ellen.
Egymást érik a medvék kószálásáról szóló hírek az erdélyi településeken. A székelyföldi falvak és városok utcáin megszokottá vált látvány a helyieken kívül senkit nem zavar. A választásokra készülő Romániában hivatalosan nem is létezik ,,medvekérdés”.
Nem mondhatni, hogy Klaus Iohannis román államfőnek a NATO főtitkári tisztségének elnyerésére amúgy sem túl combos esélyei erősödtek azzal, hogy az eddig ingadozó Törökország jelezte: a vezető tagállamok által támogatott Mark Ruttét támogatja.
Amikor először vittem ki meccsre, immár kedves feleségem sehogy sem tudta felfogni: mégis hogy lehet, hogy én, a „nagy magyar” románul énekelek, üvöltözöm.
Kisebb össztűz alá került az RMDSZ a június 9-én (összevonva) rendezendő helyhatósági és európai parlamenti választások kampányára ráfordulva, egészen pontosan az alakulat politikai irányvonala került kifogás tárgyává.
A Bálványos Intézetnek a múlt héten közzétett, a magyar nyelv erdélyi érvényesüléséről szóló kutatási eredményei felkiáltójelként hatnak ellaposodó közéletünkben, ahol anyanyelvünk intézményesülése jó ideje már nem téma a közbeszédben.
JEGYZET – Amikor végre úgy döntünk, hogy kiköltözünk, nem kell becsomagolni a lelket, mert az úgyis ott marad. A városban.
Az önkormányzati választásoknak még a kampánya sem kezdődött el hivatalosan, de a PSD és a PNL alkotta kormánykoalíció máris vereséget könyvelhet el.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!