Így is lehetne!

JEGYZET – A nagy alkotók közt nincs civakodás a miatt, kinek a nyelve szebb, régibb, méltóbb az értékekhez. 

Molnár Judit

2017. március 01., 23:072017. március 01., 23:07

Nem, az Arany János nagyságrendű költő a fordítást ugyanolyan fontosnak tartja, mint az eredeti szövegeket. És nemcsak szóban, hangzatos kijelentésekben, hanem a kitartó, megfeszített munkában is. Nem mutogatott másra, ki mit tett vagy nem tett, ki tartozik ezt vagy azt megtenni, ő tette a magáét egész életen át.

Például Shakespeare-t is annyit fordított, amennyit bírt. Szótárból, önerőből, autodidakta módon tanulta meg a nyelvet úgy, hogy tökéletesen szót értett azzal az angol irodalmárral, akivel felvette a kapcsolatot a Shakespeare-darabok kapcsán. Az már irodalomtörténeti legenda, hogy amikor az illető angol irodalomtörténész ellátogatott Aranyhoz, nagyon gyorsan kiderült, hogy szót csak írásban tudnak érteni, éppen Arany szótárból vett, „betűhű” nyelvtudása miatt. De az írással nem volt hiba, sikerült a társalgás.

Arany János kilencven évvel fiatalabb irodalmi „dédunokája”, a száztíz éves születési évfordulóját májusban ünneplő Dsida Jenő feltehetőleg tudta az említett esetet és talán azért, talán tiszteletteljes szeretetből, dédapja iránt magának sokat megengedő pajkosságból fonta Aranyt és Shakespeare-t egybe A pántos kapukon túl versének egyik szakaszában, váratlan, nagyon jól eső csattanóval. „Ez itt a költők esti promenádja, / amott, hol az Uránus lángja gyúl, / Arany János lakik s népes családja: / az öreg itt is verseket gyalul, / vagy ha Shakespeare, a leghívebb barátja / toppan be hozzá este szótlanul, / borozgatnak s a borzasbajszú szittya / a morcos ánglust magyarul tanítja.” 

Igen, így is lehetne! És még ilyenebbül! Akinek „a morcos ánglus” és kortársai olyan sokat köszönhettek, s akinek neve összeforrt a szigetor-szág reneszánszkori drámairodalmával, I. Erzsébet királynő nemcsak előszeretettel olvasta Seneca ókori római írástudó, Néró császár nevelője darabjait, de trónra lépése előtt lefordította angolra a Hercules Oetaeu tragédia második, a magas rangú embereket fenyegető veszélyekről szóló karénekét, rímtelen jambusokban. Nem unalomból tette, hanem megbecsülésből, tiszteletből. Kicsinyes ember képtelen mások tudását, hozzáértését elismerni, az tele van önmagával, csak azt tartja nagyra, amit ő csinál. Az talán ki is nevetné Dsida Jenő ötletét. Pedig lehet így is! Nemcsak Arany Shakespeare-fordítása természetes: ha kortársak lettek volna, esetleg nemcsak a drámaíró, de talán még az uralkodó is tanult volna Aranytól – magyarul!

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Trump a háborút választotta?
Trump a háborút választotta?
2025. július 18., péntek

Trump a háborút választotta?

2025. július 15., kedd

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Székelyföld és a román futball agresszorai
2025. július 14., hétfő

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig
2025. július 11., péntek

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?
2025. július 04., péntek

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!
2025. június 24., kedd

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?
2025. június 24., kedd

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével

A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.

Meglehet, ez lesz a mi Csernobilunk – A parajdi katasztrófáról a szociológus szemével
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál
2025. június 22., vasárnap

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

A kódolt instabilitás kormánya
A kódolt instabilitás kormánya
2025. június 20., péntek

A kódolt instabilitás kormánya

2025. június 19., csütörtök

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében

A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.

Sós szájíz, sótlan felelőtlenség Parajd ügyében