2012. február 03., 10:502012. február 03., 10:50
Ezért van most kínos helyzetben a bukaresti kormány. Egyrészt meg kell próbálnia elhitetni, hogy ha rajta múlna, akkor már holnap megemelné a béreket. Másrészt viszont felelős kormánynak kell tűnnie, amely nem akarja demagóg osztogatással veszélybe sodorni az ország talpra állását. Miközben a kormányfő is felhatalmazást kapott a koalíciótól a béremelés lehetőségének megvizsgálására, az RMDSZ az utóbbi hetekben feltűnő intenzitással próbálja a zsebükön keresztül megszólítani a polgárokat.
„Amnesztiát” kértek azon közalkalmazottak számára, akiknek számvevőszéki felszólítás nyomán kellene visszafizetniük bizonyos juttatásokat, és a bérbe adott földjeik utáni adóbefizetést elmulasztó gazdák adóterheit is eltörölnék, most pedig bér- és nyugdíjemelést ígérnek áprilisra – vagyis kevesebb bevételből többet osztanának vissza. (Ezzel abszurd jó zsaru – rossz zsaru játékba keveredtek az államfővel, aki szerint nincs forrás az emeléshez.) A szövetség stratégiája valószínűleg az, hogy a megszorítások miatt megtépázott népszerűségét az osztogatás ígéretével állítsa helyre, másrészt pedig, hogy azt sugallja: nem csupán kisebbségi, de komoly szakpolitikai kérdésekben is aktív.
A kedvező adatok, illetve az IMF-fel szemben vállalt feladatok teljesítése miatt a gazdasággal szemben helyreállni látszó piaci bizalom nyomán akár szerencséjük is lehet, és áprilisban valóban lehetőség adódhat a béremelésre. Ám ezzel csak elodáznák a problémák megoldását, hiszen a közalkalmazottak száma továbbra is alig csökken, tehát a kormánynak a GDP nagyjából ugyanakkora hányadát kell visszaosztania. A választásokig – épp az RMDSZ ellenkezése miatt – bizonytalan, hogy lesz-e jelentős reform a nagy állami rendszerekben. Anélkül viszont a közszféra – nemcsupán a bérek, hanem az intézmények fenntartási költségei miatt is – feneketlen zsák marad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok