2009. november 11., 11:242009. november 11., 11:24
Az utasok egykedvűségét, bárgyú semmibe bámulását igencsak megzavarta a helyi rádió maximálisra felerősített hangja. Kétes úton magas polcra jutott városmenedzserünk: Claudiu Maior alpolgármester válaszolt élőben a kedves hallgatók kérdéseire.
Clau – ahogyan barátai, hívei szólítják, egyben a helyi közszállítási vállalattal szövetkezett Siletina cég tulajdonosa, magyarán olyan városvezető, akinek többek között ellenőriznie kellene a maga vezette közszállítási cég munkáját, szolgáltatását. Köztudott, hogy az uniós normáknak megfelelően idén, január egytől országszerte ki kellett volna vonni a városi tömegszállításból a kisbuszokat.
Az önkormányzat ígérte is, hogy ez már 2008 végén megtörténik. Ám nem így történt. Az egyik nyájas hallgató föltette a kérdést Maior úrnak: mégis mikor tartja be szavát a városvezetés, mikor kopnak ki a forgalomból az általában túlzsúfolt, a kényelmes utazást egyáltalán nem biztosító járgányok.
Clau a lehető legnagyobb lelki nyugalommal és kellő pimaszsággal bejelentette: a kedves hallgató téved, egyetlen kisbusz sem vesz részt Vásárhelyen a tömegközlekedésben. Mi, jámbor utasok ekkor egymásra néztünk, majd egyesek fennhangon röhincséltek, ugyanis egy olyan maxi-taxi gyomrában gyúródtunk ezek szerint, ami tulajdonképpen nem létezik.
Még aznap alkalmam volt szembemenni Clauval a polgármesteri hivatal folyosóján. Az orra alá dörgöltem, hogy mindközönségesen jókorát hazudott, mégpedig élőben a helyi közszolgálati rádió adásában. Gondolhatják, hogy céklavörös arcszín és rikácsolás lett az eredmény. Clau váltig esküdözött, miszerint ő soha életében nem hazudott, és ha valaki be tudja bizonyítani az ellenkezőjét... Nos a folytatást elnyelte egy becsapódó irodaajtó.
Tehát nem tudtam meg, hogy mi is lesz azzal, aki őt füllentésen éri. Természetesen a szóban forgó kisbusz nem az egyetlen, amely Vásárhely utcáin utasokat furikázik. Nagyon sok van belőlük. Ami pedig még szomorúbb, hogy nem ez az egyetlen téma, amely kapcsán az önkormányzat az orránál fogva vezeti a lakosságot. A füllentéstől vissza nem riadó, „hosszú orrú” alpolgármesterünknek van kitől példát vennie: minden tekintetben Dorin Florea polgármester a mintaképe.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.