2009. március 05., 10:512009. március 05., 10:51
Mások reszketve szorongatják a szerszámot, és a kapásjelző mellett a halőr felbukkanását is éberen figyelik. Elméletileg ez egy pihentető sport, és az ideggyógyász ezt írja fel a stresszes irodakukacoknak, ám a horgászatra születni kell, erőszakkal senki nem bírható rá.
Egyik ismerősöm, amint elszabadul a munkából, felpakolja botarzenálját és kiül a partra. Szabályosan csak két bottal lehet horgászni, és mindegyiken egyetlen csali függhet. Ő tízet visz magával, egyszerre hatot használ, és azokon legalább két, esetenként három horog is van. Esélyt sem hagy a védtelen halaknak. Több mint harminc éve van a pályán, de az engedélyt még fényképről sem ismeri. Néha találkozik ellenőrrel, de mindig megoldja a helyzetet. Jól tudja, melyikkel hogyan kell bánni. Egyiket lekenyerezi egy nagyobbacska hallal vagy fél liter házi pálinkával. Máskor a botokat a víz alá dugja, esetleg a sásba rejti, ő pedig a közeli kukoricásban lapul meg, vagy elkezd falatozni, és ártatlan kirándulónak tetteti magát. Tavasszal nehezebb dolga van, mert ilyenkor még kevés a magas növény, ám erre is van jól bevált módszere. Leginkább vadvizekre jár, mert a telepített tavak nagy része magántulajdon, és ott nem ismernek tréfát, mindenkinek ki kell fizetnie a napidíjat. Ő oda nem megy, mert nincs ilyesmire pénze, különben is fölöslegesnek tartja, hiszen amíg megterem a hal a szabadban is, miért fizetne érte. A mezei árkokon, kanálisokon és pocsolyákon egyébként a különböző horgásztársaságok osztoznak. Előfordul, hogy két szomszédos gödröt más-más egyesület felügyel, így mindkettőtől külön engedély kellene, hogy a sporthorgász bennük áztathassa a kukacát. Emberünk nem olyan, ő nem fizet. Ha jön valaki, és kéri az engedélyt, lehívja magához a víz mellé, mondván, míg felkecmereg a magas partra, elszalaszthat egy komoly kapást. A naiv ellenőr lebukdácsol megnézni az okmányt, és a következő pillanatban már lubickol is, mert emberünk besegíti a vízbe. Az ellenőr, a hal és az engedély is elúszik. Vigyázni kell tehát a horgászokkal, nem olyan nyugodtak ők, mint ahogyan azt a városi legendák tartják róluk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok