Kiss Judit

2019. július 09., 08:22

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bár e cikk írásakor még nem ismerjük az idei vizsga óvások utáni eredményét, az összképet minden valószínűség szerint nem fogják lényegesen árnyalni a végleges adatok. Egymás mellé sorakoztathatjuk, összehasonlítgathatjuk az utóbbi években született, számszerűsített eredményeket, de attól még nem leszünk boldogabbak: oktatási rendszerünk madártávlatból kivetülő egyik tükre, végterméke hasonló ahhoz, mint amivel a korábbi években is szembesülhettünk. A számok kisebb-nagyobb eltéréssel az előző években is hasonlóképpen alakultak, idén épp nem 69 vagy 64, hanem 67 százalék körüli azok aránya, akik átmenőt szereztek az érettségin.

Ha az oktatási szakértők tüzetesen megvizsgálják, miért alakulnak ekképpen az iskolaéveket lezáró megmérettetés eredményei, megnézik, évről évre hány a színtízes, és hány a bukdácsoló, valamint hogy az egyes megyék, iskolák, etnikumok, tantárgyak esetében miként alakulnak a számok, biztosan sok mindenre fény derülhet, akár olyasmire is, ami meglep, elgondolkoztat, vagy esetleg irányt mutathat a jövőre nézve. Persze akkor mutathat valóban irányt, ha a számokba kapaszkodva hiszünk abban, hogy az érettségi tényleg tükrözi a diákok felkészültségének, tudásának mértékét, és alkalmas ennek a tudásnak a felbecsülésére. Márpedig kételkedni lenne okunk, hiszen Romániában rengeteg kérdés merül fel a követelményrendszer egészét, a kimeneti vizsgák mérvadó voltát, sőt az oktatás minőségét illetően.

Képlékeny és bizonytalan az egész rendszer „talaja”, módosítások, változtatások történnek szapora ritmusban egyazon tárcavezető regnálása alatt is. Nem kell erre ékesebb példát hozni, mint régi, „jól” bevált és jelenleg is épp a bársonyszékben trónoló Andronescunkat, aki szinte hetente előáll valami újjal, ami szerinte végre végleg jó irányba terelné, megreformálná a rendszert. Aztán ott a sok, régóta pusztán csak hangoztatott, de gyakorlatba nem ültetett szlogen, mint a „versenyképes oktatás”, „gyermekközpontú tanítás”, „kevesebb információmennyiség”, „alaposabb tudás” és így tovább. Ezek egyelőre legtöbbször csak üres fogalmak maradnak, így nem csoda, hogy egy helyben toporog az oktatás, kézzelfogható, jelentős előrelépések nem észlelhetők. Ha a most érettségizettet kérdezzük, nagy valószínűséggel ugyanazt feleli, amit jó pár éve felelhettek, és azóta is felelhetnek a végzősök: csak ritkán volt jó iskolába járni, alig várták, hogy vége legyen; kényszer, „szükséges rossz” volt bármelyik iskolai megmérettetés. Ha a tanárt kérdezzük, azt a választ kapjuk, hogy évről évre egyre gyengébben teljesítenek a gyerekek, egyre kevésbé és kevesebben törekszenek a valódi tudás megszerzésére, a pedagógusok munkája pedig a 12 év alatt nagyon sokszor csak falakra hányt borsó.

Ilyenkor, érettségi táján mindenki – vizsgázók, tanárok, iskolák, elemzők, szakértők, minisztérium – Karinthy megfogalmazásával élve „magyarázza a bizonyítványt”. Természetesen ahányan annyiféleképpen. És persze minden egyes magyarázatnak megvan a maga kontextusa, a magyarázat lehet helytálló, ferdítő, felületes, megalapozott és így tovább. Egy dolog azonban bizonyos. Jó lenne határozottan tudatosítani magunkban: nemcsak felsőbb, miniszteri szinten történő döntésektől és nem is föltétlenül az érdemjegyektől függ, hogy miképpen és milyen tudással tarisznyálja fel a diákokat az iskola, valamint hogy mire lesz majd elég ez a tudás. És amikor magyarázunk, azt is jó lenne szem előtt tartani, hogy tulajdonképpen mit is bizonyít a bizonyítvány, illetve milyen jövőkép irányába terel a magyarázat.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Makkay József 2019. július 01., hétfő

Mi hoz több szavazatot: a kanáliscső vagy az aszfalt?

A napokban tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az ország településeinek közművesítésével kapcsolatos adatait. A szennyvízelvezetés és az ivóvízellátás 52,7 százalékos romániai „lefedettsége” nemcsak uniós összehasonlításban lesújtó.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...

Makkay József: Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...