Kiss Judit

2019. január 28., 09:22

Hóesések, híradások

Valljuk be, lehet abban némi túlzás, ahogy a 21. század első felének embere az időjárás éppen aktuális történéseire reagál. Ha csak felületes pillantást vetünk az internetről vagy a tévé képernyőjéről érkező hírekre, azt látjuk, hogy legtöbbször öles betűkkel, óriási felkiáltójelekkel, riogató, pánikkeltő hangnemben tálalják azt, ami ilyenkor, januárban – globális felmelegedés ide vagy oda – normálisnak tekinthető. Hiszen nem történik más, mint hogy hull a hó. És ha hull, belepi a várost, a fákat, az utakat, nehezíti a közlekedést – a ma embere azonban már nem találja ezt természetesnek.

„Hó alatt Románia!”, „Négy óra alatt nyolc centi hó hullott!”, Szélsőséges, kegyetlen időjárásra számíthatunk” – ilyen és ehhez hasonló hangvételű hírek látnak napvilágot óráról órára, mintha egyfajta verseny lenne, hogy melyik hírforrás tudja rémületesebbnek, veszélyesebbnek feltüntetni azt, ami egyébként természetes.

Úgy tűnik, a városi lakosság, de nemcsak – annyira elszakadt immár a természettől és annak nyilvánvaló rezdüléseitől, hogy ahelyett, hogy a helyén kezelné a maguktól értetődő jelenségeket, mint borjú az új kapura, úgy csodálkozik rá a hetekig tartó januári hóesésre. És a virtuális világ digitális bennszülöttjei, a gyerekek mintha egyre ritkábban rohannának ki szánkóval a hóesésbe, ritkábban merészkednek ki a szabadba a lakásból, hiszen mindinkább a villódzó képernyők bűvöletének foglyai. Sok felnőtt pedig mint rendkívüli történést sürgősen, „real time” posztolja a meleg szobából a havazásról készült képeket a közösségi oldalakon, és várja, hogy mások is, minél többen hasonlóképpen rácsodálkozzanak, ámuljanak el: ni csak, esik a hó! Nem tesz másként a sajtó sem: óriási szenzációként tálalja minduntalan azt, hogy milyen hideg van, zúzmara hull, ónos eső, ködszitálásra lehet számítani, nyáron pedig azt, hogy épp kánikula van, hőségriadó, megolvad az aszfalt, és a többi. Célt is ér vele: valószínűleg megriad a természet nyilvánvaló történéseit egyre „távolabbról” észlelő, tévénéző, internetes híreket böngésző lakosság.

Az már más lapra, de persze ide tartozik, hogy a hatóságok nálunk felé soha nem eléggé felkészültek egy-egy kiadósabb télre, nagyobb mennyiségű hóra. A mostoha időjárás, a sózás miatt óriási gödrök keletkeznek a rossz minőségű utakon, megkeserítve az autósok életét, és ha sok háztartásban megszakad az áramszolgáltatás, csak késve tudják kiküszöbölni a problémát az illetékes hatóságok.

A minap a vészhelyzet esetén figyelmeztető, RO-ALERT elnevezésű rendszeren keresztül közölték a bukaresti lakossággal: ne hívják a sürgősségi hívószámot, ne terheljék a hatóságokat, ha éppen fákat tör ki, villanyvezetékeket szaggat le az ónos eső, mert csak az igazán súlyos, élet-halál komolyságú esetekben indokolt tárcsázni a 112-t. Hogy miért? Mert az illetékeseknek nincs arra elegendő potenciáljuk, hogy kiküszöböljenek a mostoha időjárás okozta minden gondot, a katasztrófavédelmi főfelügyelőség pedig „igyekszik mindenhová eljutni és segíteni, megoldja majd a problémát, mihelyt lehetséges”.

Nyilván ez nem jelenthet vigaszt azok számára, akik áram nélkül maradnak, vagy például akiknek a gépkocsijában, házában tetemes kárt tesz a hó miatt kitört fa. Azoknak valóban van okuk kétségbeesésre. És annak is lehet oka az elkeseredésre, aki belegondol: Romániában még mindig, örökösen, évről évre „váratlanul ér bennünket a tél”. Mindazonáltal a szélrózsa minden irányából ránk ömlő rémhírek zuhatagában, a természetest hovatovább egyre rendkívülibbnek minősítő olvasataink, a hóesést szenzációnak beállító Facebook-posztjaink világában érdemes józannak maradni. Hiszen január van. Ilyenkor természetes, hogy hull a hó.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 23., kedd

Egy fecske és egy mentőautó

Miközben a hazai fiatalok tekintélyes hányada fogja a vándorbotot, és külföldön próbál szerencsét, történt, hogy tizenkét évnyi olaszországi, franciaországi munka után hazatért szülővárosába egy, a nyugat-európai országokban sofőrként dolgozó férfi.

Bálint Eszter 2019. július 22., hétfő

A zöld ötven árnyalata

Vállalom a műanyagmentes július kihívást, vagy csak egyszerűen #plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – láthattuk számos ismerősünk Facebook- vagy Instagram-bejegyzéseiben az elmúlt bő három héten.

Balogh Levente 2019. július 19., péntek

Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások előtt a soviniszta indulatok felkorbácsolásával és uszítással próbálja maga felé terelni az eddigi tevékenységéből kiábrándult polgárok voksait.

Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Vélemény
Kiss Judit: Egy fecske és egy mentőautó

Miközben a hazai fiatalok tekintélyes hányada fogja a vándorbotot, és külföldön próbál ...

Bálint Eszter: A zöld ötven árnyalata

Vállalom a műanyagmentes július kihívást, vagy csak egyszerűen #plasticfreejuly #műanyagmentesjúlius – láthattuk ...

Balogh Levente: Választás jön? Uszíts a magyarok ellen!

Nem hagyja el a járt utat a járatlanért az ukrán kormány, amely a hétvégi választások ...