2012. szeptember 18., 09:002012. szeptember 18., 09:00
Tulajdonképpen nem is illene meglepődni azon, hogy jelenleg éppen mekkora a kilengése a tanügyi gépezetet mozgató hinta-palintának, hiszen az elmúlt több mint húsz évben megszámlálhatatlan változtatást, megkezdett és nem ritkán befejezetlen módosítást hajtottak végre a rendszeren. Ilyenformán mifelénk elérhetetlennek tűnik, hogy az alakítgatásoknak ne csupán szenvedő, hanem cselekvő alanyai legyenek a pedagógusok, diákok és közvetve a szülők is.
Ugyanakkor a már állandósuló káosznak tulajdoníthatóan már eddig is lépten-nyomon új direktívákhoz kellett igazodnia a pedagógusi munkának, a tantervkészítésnek, tankönyvírásnak, a tanítási módszereknek. Hogy ez a közeljövőben sem lesz másként – arra talán mérget lehet venni. Tegnap ugyanis kiderült, újfent módosulhat az oktatási rendszer, miután a miniszterelnök és a tanügyminiszter arról beszélt, hogy az idén első ízben az iskolákban beindított előkészítő osztályokat vissza kell helyezni óvodai keretek közé.
Az oktatási tárca vezetője szerint hatalmas erőfeszítések árán sikerült beindítani a nulladik osztályt, hiszen az iskolákban fizika- és kémialaboratóriumokat szüntettek meg, tornatermeket feleztek meg, hogy helyet biztosítsanak a legkisebbek osztálytermeinek. Mint mondta, az első félév után kiértékelik a helyzetet, és nem elképzelhetetlen, hogy az előkészítő osztályt jövőre már az óvodában kezdik a hatévesek.
Ugyan miért is ne várnák meg, hogy az oktatási rendszer bármely új eleme legalább kipróbálttá váljon, és hogy például bebizonyosodjék, az előkészítő osztály gyakorlata működőképes vagy sem? Vagy miért is nem próbálják – ha nem is megállítani, de legalább – lelassítani a tanügyi gépezet hinta-palintáját? Hogy az oktatás összes szereplői – így a pedagógusok, diákok és szülők is – szédülhessenek. És hogy továbbra is elérhetetlen vágyálmuk maradjon a tanítás alappillérének mondott biztonság és következetesség.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.