Rostás Szabolcs
2024. szeptember 02., 19:322024. szeptember 03., 13:39
2024. szeptember 02., 19:322024. szeptember 03., 13:39
Bár Magyarországon majd csak két év múlva rendezik a következő országgyűlési megmérettetést, hirtelen választási láz lett úrrá az anyaországi politikai osztály és sajtó bizonyos részén. Ami egyeseknek arra is apropót szolgáltatott, hogy hergeljenek egy egészségeset a határon túli magyarok ellen.
A témáról mi is cikkeztünk a Krónikán, a történet dióhéjban a következő. Elsőként a magyarországi ellenzék egyik vezetőjének előlépett Magyar Péter dobta be a köztudatba, hogy információi szerint a Fidesz módosítani készül a választójogi törvényt, mégpedig egyéni választókerületeket hozna létre külföldön. A Tisza Párt elnöke tudni véli a kormánypárt célját is a feltételezett lépéssel: a Fidesz a szomszédos országokban létesítendő egyéni választókörzetekkel, jobban mondva az itt megválasztandó képviselőkkel növelné országgyűlési mandátumainak számát a parlamentben.
Bár a spekulációt a budapesti kormány „ostobaságnak” nevezte, közölve, hogy ezzel nem foglalkozik, a téma nem sikkadt el. A Válasz Online ennél is tovább ment, a portál információi szerint valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét, éspedig a francia mintát ültetnék át. És ha ezt a gyakorlatot honosítanák meg Magyarországon, akkor akár hét új országgyűlési mandátumot is kioszthatnak a többek között Erdélyben és a Délvidéken kialakítandó új egyéni választókerületekben tartandó megmérettetések nyomán. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a sajtóhírt is cáfolta, téves értesülésnek nevezve, hogy a Fidesz vizsgálná a határon túli egyéni választókerületek kialakításának lehetőségét.
Nos, a kérdés tematizálása megnyitotta Pandóra szelencéjét, és beindult a magyar kormánypártokkal, ezzel egy időben a külhoni magyarokkal szembeni hangulatkeltés. Miközben a Fideszt az a vád éri, hogy a választókörzetek átrajzolásával be akarja betonozni a hatalmát (mintha erre annyira szüksége volna így másfél évtizednyi kormányzás után...), ismét felerősödtek a határon túli magyarok szerzett jogait kétségbe vonók hangja. Éspedig azok a vélekedések, amelyek szerint a nem Magyarországon élő magyarokat nem illeti meg a szavazati jog, mert nem ott fizetnek adót, mindazonáltal létezik egy ennél „nyomósabb” érv is amellett, hogy miért is nem kellene beleszólniuk az Országgyűlés összetételének kialakításába. Merthogy a Fideszre szavaznak…
Mint tudjuk, a határon túli magyarok választójogának ügye a kedvezményes honosítást, az állampolgárság kiterjesztését követően vált lehetségessé. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok (értsd: külhoni magyarok) 2014-ben szavazhattak először az országgyűlési választáson, azóta a számuk folyamatosan nőtt, legutóbb, 2022-ben mintegy 269 ezren voksoltak. És igen, túlnyomó többségük, több mint 90 százalékuk valóban a Fideszre adja voksát, ám akinek ez nem tetszik, az egyet tehet: próbálja meg leváltani a népet.
Persze azon lehet vitatkozni – mint ahogy eddig számos fórumon fel is merült a téma –, hogy a külhoni magyarok szavazata miért ér csak „félvoksot”, hiszen a magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárokkal ellentétben ők egyéni jelöltre már nem, csak pártlistára szavazhatnak. Mint ahogy az is reális probléma, hogy miközben a külhoniak levélben adhatják le voksukat, a külföldön például munkavégzés céljában tartózkodó anyaországi magyar állampolgárok számára ez a lehetőség nem áll fenn.
No de ennek ellenére sem kellene ágálni – és agitálni – a határon túliak szavazati jogával szemben, továbbá berzenkedni az ellen, hogy esetleg egyéni választókörzeteket létesítenek számukra, amelynek nyomán saját jelöltjeiket juttathatnák a budapesti Országgyűlésbe. Merthogy ez a választási szisztéma egyáltalán nem lenne egyedi Európában, ahol számos ország biztosít külön választókerületeket a külhoni szavazóknak. Köztük Horvátország, Olaszország, Portugália vagy Franciaország (az itteni jogszabály alapján 6 szenátori és 11 képviselői választókerületben szavazhatnak külföldön élő francia állampolgárok).
És emlékezzünk csak vissza, hogy két cikluson keresztül biztosított volt ez a lehetőség a 2008-as választási reform révén Romániában is, ahol négy képviselő és két szenátor került a bukaresti parlamentbe külföldi választókerületből, mígnem a módosított választási törvény meg nem szüntette ezt a rendszert. Viszont már akkor többen felvetették (nem csak politikusok), hogy még így is alulreprezentált a bukaresti törvényhozásban az azóta már 5-6 milliósra duzzadt román diaszpóra, éppen ezért külön választókerületet kellene létrehozni Olaszország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia esetében, ahol mindenütt eléri az egymilliót az ott élő románok létszáma.
Úgyhogy, mint látjuk, ez egyáltalán nem lenne fideszes találmány. Sőt mi több, a külhoni magyaroknak állampolgárságot és szavazati jogot megadó kormányzó alakulatot igazából nem is lehet azzal „vádolni”, hogy tőle származik a határon túli egyéni választókerületek ötlete. Kapaszkodjanak meg: ugyanezt már jó pár évvel ezelőtt szorgalmazták ellenzéki politikusok! Karácsony Gergely jelenlegi budapesti főpolgármester a 2018 áprilisában rendezett országgyűlési megmérettetést megelőzően két hónappal az MSZP-Párbeszéd szövetség miniszterelnök-jelöltjeként Molnár Gyula akkori MSZP-elnökkel járt Kolozsváron, ahol megbeszélést folytattak többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.
A két anyaországi politikus arról biztosította erdélyi tárgyalópartnerét, hogy „megőrzendő vívmányként” tekint a határon túli magyar állampolgárok választójogára, de azt úgy alakítaná át, hogy a határon túli közösségek tagjainak ne a magyarországi pártok listájára, hanem a saját maguk által állított egyéni jelöltekre szavazzanak. Szerintük ezáltal elkerülhető lenne, hogy a magyar belpolitika vitáit a határon túli közösségekre terheljék. Minderről annak idején Tanulni jöttünk Erdélybe címmel adott ki közleményt a Párbeszéd Magyarországért.
Nem ártana, ha ebből az anyaországi ellenzék jelenlegi, az egyéni választókörzetek bevezetése ellen harciasan tiltakozó vezetői is tanulnának.
Balogh Levente
Van abban valami szimbolikus, hogy a román külügy éppen akkor ad ki rosszalló nyilatkozatot egy, a Trianon előtti Magyarországot ábrázoló atlasz miatt, amikor hathatós magyar közreműködéssel gyakorlatilag eltűnik a két ország közötti trianoni határ.
Balogh Levente
Gratulálunk a PSD-nek és a PNL-nek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága gyengébb, mint akkor.
Balogh Levente
Alaposan keresztbe tettek a zökkenőmentes kormányalakítási és államfőjelölt-állítási terveknek a Szociáldemokrata Párt (PSD), valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) aktuális és expolitikusai.
Rostás Szabolcs
Előszeretettel ringatjuk magunkat abban az illúzióban, hogy mennyi tanulságot vontunk le a koronavírus-járvány történéseiből. Pedig dehogy.
Balogh Levente
Szép fejlődés: alig néhány nap alatt a választási manipulációtól a szélsőjobboldali összeesküvésig jutott a romániai elnökválasztási káosz forgatókönyve. És innentől már azért egy kicsit gyanúsabb az egész ügy.
Gazda Árpád
Az alkotmánybíróság úgy járt el, mint a futballpályán az utolsó védő, aki buktatja az ellenfél kapura törő csatárát. Tudja, hogy nem szabályos, amit csinál, de úgy ítéli meg, hogy csak így hárítható el az azonnali veszély.
Balogh Levente
Ez közel volt: az alkotmánybíróság az utolsó pillanatban meghozott példátlan döntéssel elejét vette annak, hogy a romániai polgároknak vasárnap két rossz közül a kisebbikre kelljen szavazniuk az államfőválasztás második fordulójában.
szóljon hozzá!