Hergelnek a szavazatunkkal

•  Fotó: Könczey Elemér

Fotó: Könczey Elemér

Bár Magyarországon majd csak két év múlva rendezik a következő országgyűlési megmérettetést, hirtelen választási láz lett úrrá az anyaországi politikai osztály és sajtó bizonyos részén. Ami egyeseknek arra is apropót szolgáltatott, hogy hergeljenek egy egészségeset a határon túli magyarok ellen.

Rostás Szabolcs

2024. szeptember 02., 19:322024. szeptember 02., 19:32

2024. szeptember 02., 20:082024. szeptember 02., 20:08

A témáról mi is cikkeztünk a Krónikán, a történet dióhéjban a következő. Elsőként a magyarországi ellenzék egyik vezetőjének előlépett Magyar Péter dobta be a köztudatba, hogy információi szerint a Fidesz módosítani készül a választójogi törvényt, mégpedig egyéni választókerületeket hozna létre külföldön. A Tisza Párt elnöke tudni véli a kormánypárt célját is a feltételezett lépéssel: a Fidesz a szomszédos országokban létesítendő egyéni választókörzetekkel, jobban mondva az itt megválasztandó képviselőkkel növelné országgyűlési mandátumainak számát a parlamentben.

Bár a spekulációt a budapesti kormány „ostobaságnak” nevezte, közölve, hogy ezzel nem foglalkozik, a téma nem sikkadt el. A Válasz Online ennél is tovább ment, a portál információi szerint valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét, éspedig a francia mintát ültetnék át. És ha ezt a gyakorlatot honosítanák meg Magyarországon, akkor akár hét új országgyűlési mandátumot is kioszthatnak a többek között Erdélyben és a Délvidéken kialakítandó új egyéni választókerületekben tartandó megmérettetések nyomán. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a sajtóhírt is cáfolta, téves értesülésnek nevezve, hogy a Fidesz vizsgálná a határon túli egyéni választókerületek kialakításának lehetőségét.

Nos, a kérdés tematizálása megnyitotta Pandóra szelencéjét, és beindult a magyar kormánypártokkal, ezzel egy időben a külhoni magyarokkal szembeni hangulatkeltés. Miközben a Fideszt az a vád éri, hogy a választókörzetek átrajzolásával be akarja betonozni a hatalmát (mintha erre annyira szüksége volna így másfél évtizednyi kormányzás után...), ismét felerősödtek a határon túli magyarok szerzett jogait kétségbe vonók hangja. Éspedig azok a vélekedések, amelyek szerint a nem Magyarországon élő magyarokat nem illeti meg a szavazati jog, mert nem ott fizetnek adót, mindazonáltal létezik egy ennél „nyomósabb” érv is amellett, hogy miért is nem kellene beleszólniuk az Országgyűlés összetételének kialakításába. Merthogy a Fideszre szavaznak…

Mint tudjuk, a határon túli magyarok választójogának ügye a kedvezményes honosítást, az állampolgárság kiterjesztését követően vált lehetségessé. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok (értsd: külhoni magyarok) 2014-ben szavazhattak először az országgyűlési választáson, azóta a számuk folyamatosan nőtt, legutóbb, 2022-ben mintegy 269 ezren voksoltak. És igen, túlnyomó többségük, több mint 90 százalékuk valóban a Fideszre adja voksát, ám akinek ez nem tetszik, az egyet tehet: próbálja meg leváltani a népet.

Persze azon lehet vitatkozni – mint ahogy eddig számos fórumon fel is merült a téma –, hogy a külhoni magyarok szavazata miért ér csak „félvoksot”, hiszen a magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárokkal ellentétben ők egyéni jelöltre már nem, csak pártlistára szavazhatnak. Mint ahogy az is reális probléma, hogy miközben a külhoniak levélben adhatják le voksukat, a külföldön például munkavégzés céljában tartózkodó anyaországi magyar állampolgárok számára ez a lehetőség nem áll fenn.

No de ennek ellenére sem kellene ágálni – és agitálni – a határon túliak szavazati jogával szemben, továbbá berzenkedni az ellen, hogy esetleg egyéni választókörzeteket létesítenek számukra, amelynek nyomán saját jelöltjeiket juttathatnák a budapesti Országgyűlésbe. Merthogy ez a választási szisztéma egyáltalán nem lenne egyedi Európában, ahol számos ország biztosít külön választókerületeket a külhoni szavazóknak. Köztük Horvátország, Olaszország, Portugália vagy Franciaország (az itteni jogszabály alapján 6 szenátori és 11 képviselői választókerületben szavazhatnak külföldön élő francia állampolgárok).

És emlékezzünk csak vissza, hogy két cikluson keresztül biztosított volt ez a lehetőség a 2008-as választási reform révén Romániában is, ahol négy képviselő és két szenátor került a bukaresti parlamentbe külföldi választókerületből, mígnem a módosított választási törvény meg nem szüntette ezt a rendszert. Viszont már akkor többen felvetették (nem csak politikusok), hogy még így is alulreprezentált a bukaresti törvényhozásban az azóta már 5-6 milliósra duzzadt román diaszpóra, éppen ezért külön választókerületet kellene létrehozni Olaszország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia esetében, ahol mindenütt eléri az egymilliót az ott élő románok létszáma.

Úgyhogy, mint látjuk, ez egyáltalán nem lenne fideszes találmány. Sőt mi több, a külhoni magyaroknak állampolgárságot és szavazati jogot megadó kormányzó alakulatot igazából nem is lehet azzal „vádolni”, hogy tőle származik a határon túli egyéni választókerületek ötlete. Kapaszkodjanak meg: ugyanezt már jó pár évvel ezelőtt szorgalmazták ellenzéki politikusok! Karácsony Gergely jelenlegi budapesti főpolgármester a 2018 áprilisában rendezett országgyűlési megmérettetést megelőzően két hónappal az MSZP-Párbeszéd szövetség miniszterelnök-jelöltjeként Molnár Gyula akkori MSZP-elnökkel járt Kolozsváron, ahol megbeszélést folytattak többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

A két anyaországi politikus arról biztosította erdélyi tárgyalópartnerét, hogy „megőrzendő vívmányként” tekint a határon túli magyar állampolgárok választójogára, de azt úgy alakítaná át, hogy a határon túli közösségek tagjainak ne a magyarországi pártok listájára, hanem a saját maguk által állított egyéni jelöltekre szavazzanak. Szerintük ezáltal elkerülhető lenne, hogy a magyar belpolitika vitáit a határon túli közösségekre terheljék. Minderről annak idején Tanulni jöttünk Erdélybe címmel adott ki közleményt a Párbeszéd Magyarországért.

Nem ártana, ha ebből az anyaországi ellenzék jelenlegi, az egyéni választókörzetek bevezetése ellen harciasan tiltakozó vezetői is tanulnának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. szeptember 01., vasárnap

Mi már megszoktuk, de parasportolóink mivel érdemelték ki, hogy nem szurkolhat egy egész nemzet nekik?

Szép dolog, hogy az M4 Sport megannyi tudósítóval kint van a párizsi paralimpián, csak ebből mi Erdélyben semmi sem látunk, hallunk.

Mi már megszoktuk, de parasportolóink mivel érdemelték ki, hogy nem szurkolhat egy egész nemzet nekik?
2024. augusztus 30., péntek

A nagy romániai koalíciós haragszomrád-kutyakomédia

Mintha az éjszaka során, egyik napról a másikra felbomlott volna a kormánykoalíció – ez az érzése támadt az embernek a PSD szombati tisztújító kongresszusán elhangzott kirohanásokat olvasva.

A nagy romániai koalíciós haragszomrád-kutyakomédia
2024. augusztus 28., szerda

Csalók kíméljenek! Hogyan lehet visszaszerezni a kézműves termékek becsületét?

A vásárok túl drágának tűnő választéka az emberek egy részét felpaprikázza: a kistermelő miért kínálja magas áron a termékeit? Aki ezt kifogásolja, nem veszi figyelembe a kézműves áru kézimunkaigényét. Az ágazat megmentése jelentős összefogást igényel.

Csalók kíméljenek! Hogyan lehet visszaszerezni a kézműves termékek becsületét?
2024. augusztus 23., péntek

De most komolyan, mire jó nekünk egy olimpiai arany?

Sajnálattal kell beismernünk: a párizsi olimpián szerzett aranyérmek hatására tényleg nem csökkent a kenyér, a sör és a téliszalámi ára, sőt a rezsiköltségek sem

De most komolyan, mire jó nekünk egy olimpiai arany?
2024. augusztus 16., péntek

Putyin blamázsa és az ukrán kamikazeoffenzíva

Oroszország térképét elnézve szinte jelentéktelen foltnak tűnik az a mintegy ezer négyzetkilométer, amit az ukránok elfoglaltak – de hát egy, a talpába fúródó apró tüske is óriási fájdalmat okozhat, sőt akár végzetes is lehet még egy medve számára is.

Putyin blamázsa és az ukrán kamikazeoffenzíva
2024. augusztus 13., kedd

Nesze neked, legeslegboldogabbak oktatási mintaállama: nulla, nulla, nulla!

Hosszú évek óta a világ legboldogabb országa. Évtizedek óta oktatási mintaállam. A nyári ötkarikás játékok történetének egyik legsikeresebb nemzete az érmek lakosságarányos számát tekintve. Amely azonban most Párizsban sosem látott mélypontra süllyedt.

Nesze neked, legeslegboldogabbak oktatási mintaállama: nulla, nulla, nulla!
2024. augusztus 12., hétfő

A párizsi olimpia nyertesei

JEGYZET – Az olimpiai részvétel és eredményesség, sőt azon túl az olimpiai játékok megrendezése bármely országra nézve büszkeségre érdemesítő elismerés.

A párizsi olimpia nyertesei
A párizsi olimpia nyertesei
2024. augusztus 12., hétfő

A párizsi olimpia nyertesei

2024. augusztus 09., péntek

Kényszerpályás iráni bosszú

Ha eddig valaki azt hitte, hogy a gázai izraeli-palesztin háború miatt amúgy is forró konfliktusba süllyedt Közel-Keleten ennél jobban már aligha fokozódhat a feszültség, Iszmail Haníje teheráni meggyilkolása azt bizonyítja: mindig lehet rosszabb.

Kényszerpályás iráni bosszú
Kényszerpályás iráni bosszú
2024. augusztus 09., péntek

Kényszerpályás iráni bosszú

2024. augusztus 07., szerda

Illúzió az ingyenes orvosi ellátás

A sürgősségi ellátáson mérheti fel a beteg az egészségügy lesújtó helyzetét. A hosszú várólisták és a drága magánrendelők miatt egyre többen fordulnak a kórházak sürgősségi osztályához, ahol szerencsés esetben soron kívüli ellátásban részesülhetnek.

Illúzió az ingyenes orvosi ellátás
Illúzió az ingyenes orvosi ellátás
2024. augusztus 07., szerda

Illúzió az ingyenes orvosi ellátás

2024. augusztus 02., péntek

Akarunk még egyáltalán autonómiát?

Már azt hihettük, hogy az autonómia témája elfelejtődött az erdélyi, romániai közéletben, amikor ott melegítették fel, ahol a legkevésbé vártuk volna: a nagyszerű román állam kormánya méltóztatott állást foglalni a témában.

Akarunk még egyáltalán autonómiát?
Akarunk még egyáltalán autonómiát?
2024. augusztus 02., péntek

Akarunk még egyáltalán autonómiát?