2009. április 28., 10:522009. április 28., 10:52
A magyarázat kézenfekvő: választási megfontolásból. Már 2007-ben tudni lehetett, hogy idén két alkalommal is, az európai parlamenti, valamint az államfői megmérettetés során urnák elé hívják a szavazópolgárokat, márpedig ezeket megelőzően nem is nyílhat kiválóbb alkalom egy kongresszusnál az RMDSZ politikai üzenetének tematizálására, a kampányolásra.
Egyrészt semmilyen rendkívüli körülmény nem indokolta az alapszabály- és a programmódosítást (a Tőkés László vezette EMNT-nek a Kulturális Autonómia Tanácsba történt bevonását az SZKT is elrendelhette volna), másrészt viszont nyilvánvaló, hogy a szövetség miniparlamentjének ülésére – kampány ide vagy oda – sem a román államelnök, sem a kormányfő nem látogatott volna el.
Bejött tehát az RMDSZ stratégáinak a számítása, a kolozsvári kongresszuson jóformán mindenki ott volt, aki számít a román belpolitikában, joggal erősítve a magyar politikusoknak a szövetség megkerülhetetlenségéről vallott elvét. Nem tudni azonban, hogy pillanatnyi hasznán túlmenően mennyi hozadéka lesz az RMDSZ körüludvarlásának hosszú távon az alakulat és az erdélyi magyarság számára.
Csak nagyon kevesen vehették készpénznek például Traian Băsescunak a kulturális autonómiát szavatoló kisebbségi törvény parlamenti elfogadását sürgető állásfoglalását, amikor a jogszabály jegelése éppen az elnökkel szimpatizáló demokraták lelkén szárad. Talán Emil Boc és az államfői posztra pályázó Crin Antonescu fellépése még tisztességesebbnek is mondható, hiszen meg sem próbáltak ígérgetni, igaz, a liberális pártelnök a neki járó vastaps erejéből is lemérhette, adott esetben ki mellé sorakozik fel a magyar szervezet az elnökválasztás második fordulójában.
Másrészt hosszú távon Tőkés László, a közös EP-lista vezetőjének távolmaradása sem jósol felhőtlen és zökkenőmentes perspektívát a magyar összefogás tekintetében, még akkor sem, ha feltételezzük, hogy a tiszteletbeli elnöki tisztségtől hat évvel ezelőtt éppen az RMDSZ kongresszusa által megfosztott püspöknek bizonyára egyetlen része sem kívánta ugyanezen a fórumon való megjelenést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok