2009. január 16., 12:572009. január 16., 12:57
A képlet egyszerű. Ha a taláros testület történetesen rendjén valónak találja a Boc-kormány rendeletét, miszerint a jövőben a nyugdíjasok nem juthatnak egy időben állami jövedelemhez is, akkor a krasznai és szilágycsehi kórházak lehúzhatják a rolót, mivel mindkét intézményben kizárólag nyugdíjas orvosok dolgoznak. Mivel kényszerhelyzetben nem az aktív tevékenységet választanák, a vidéki praxisra pedig fiatalabb kollégáiknak nem fűlik a foga, mintegy 35 ezer ember orvos nélkül maradna.
Kormányzati szempontból az alkotmánybírósági vétó első olvasata az, hogy a jogász végzettségű, a törvény betűjének „mindenekfölöttiségét” untig ismételgető miniszterelnök szekundát kapott jogtudományból. Hiszen az állami fizetések és a nyugdíj halmozásának tiltásáról szóló rendeletről ordított, hogy ellentmond az alkotmánynak és a munkához való jogot szavatoló nemzetközi egyezményeknek, arról nem beszélve, hogy korosztályok közötti hátrányos megkülönböztetésre nyújtana alkalmat. Másrészt a Boc-rendeletről lerítt, hogy kidolgozói nincsenek tisztában a romániai közállapotokkal.
Mindemellett a bukaresti nagykoalíció egyelőre nemhogy a kampány során tett ígéretei gyakorlatba ültetését képtelen elkezdeni, de az állam alapvető működését feltételező intézkedésekkel is híjával van. Miközben a román jobb- és baloldal decemberben még nemzetmentőként igyekezett eladni magát, a választók napról napra kénytelenek ráébredni, hogy a jelenlegi hatalom egyszerűen alkalmatlan gátat vetni például a lej mélyrepülésének vagy a munkanélküliség rohamos növekedésének. Arról nem beszélve, hogy a költségvetés kidolgozása csigatempóban halad.
Rossz belegondolni, mi történt volna Romániában az elmúlt hetekben, ha az ország történetesen feleannyira függne az orosz gáztól, mint a térség többi állama.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.