2010. november 01., 09:482010. november 01., 09:48
Ehelyett manapság mindenhol arról hallani, buli van. Halloween-partira készülnek a fiatalok, dübörög a ház, jelmezes gyerekek rohangálnak fejetlenül. Már az iskolákban is ilyen összejöveteleket szerveznek, és sok helyütt elfelejtik megemlíteni, hogy ez alapvetően tengerentúli szokás. A gyerekek nagy része egyébként boszorkány, varázsló vagy tökfej kíván lenni, pedig azzá maszkabál nélkül is könnyen átváltozhat. A kereskedők jól megélnek ebből az új őrületből, hiszen a bevásárlóközpontok előre gyártott szendvicsei mellett ott sorakoznak a csúcsos sipkák és a töklámpások.
Lassan fejre fognak állni a hagyományos értékek, és az eddig izoláltnak tűnt falusi magányt is felforgatja a globalizáció tornádója. Ismerek olyan iskolát, ahol már hetek óta töklámpásbulira készülnek, és az épületet is ennek szellemében díszítik fel. Máshol töklámpás-szépségversenyt rendeznek, vagy olyan bulit tartanak, ahol szellemmé isszák magukat. Nem lennék meglepődve, ha ezt a trendet látva őseink lelkeinek megjönne a kedve visszajárni és ránk ijeszteni, miután meguntak rotációs kapaként forogni a sírjukban. Amerikában a szellemjárás estélyén gyerekek csöngetnek be a tévék előtt békésen szunyókáló bácsikákhoz, és „Csokit vagy csalok!” kiáltással terrorizálják őket. Nálunk ezek szerint mindennap Halloween-éj van, ugyanis a békésen sétálókat lépten-nyomon letámadják a koldusok, akik csokival és csoki nélkül is kicsalnak belőlük pár fityinget. A minap ki sem tudtam pakolni az egyik üzlet előtt, már tépték is ki a kezemből a bevásárlókocsit.
„Majd én visszaviszem!” – hangzik a földfelszíntől alig pár arasznyira. De a gyerek nem ám a klasszikus etikettből ismert, „segítsünk a trottyos öregnek”-szabály alapján cselekedett, hanem rendesen megkérte a szívesség árát. Emellett számtalan szellem járkál a kora esti szürkületben is, amelyektől könnyes szívbajt kaphatnak a sofőrök. A mellény nélküli biciklis csak egyik fajtája ennek a társaságnak. Hozzájuk társul az a csapat, amely fát szállít, ám csak a szembejövőknek van szerencséjük velük, mert a Rárónak a szemén kívül semmije sem világít. Azt gondolom, nem kell nekünk amerikai szellemünnep, hiszen itthon minden szinten szinte minden(ki) fogatlan, vicces szellem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok