Az USL továbbra is az államfőben látja a legfőbb akadályát annak, hogy totálisan maga alá gyűrje az ország intézményeit, ezért igyekeznek megnyirbálni a jogköreit, és ezért könnyítenék meg a hivatalából történő felfüggesztését. Presztízscsata zajlik, egyre keményebb eszközökkel. Az, hogy Ponta vagy Băsescu képviseli Romániát az Európai Tanácsban, az ország szempontjából teljesen mindegy.
A kormányfő és az USL szempontjából viszont egyáltalán nem, hiszen amennyiben sikerül elhappolniuk az államfő elől a képviselet jogát, azzal véget vetnének annak a nyolcéves mítosznak, miszerint Băsescu megkerülhetetlen, az első számú tényező a romániai politikai életben. Ugyanakkor azzal, hogy immár egyre nyíltabban készülnek a felfüggesztési eljárás beindítására, azt is beismerik, hogy továbbra is félnek tőle. Csakhogy Băsescu sem tegnap kezdte a politikusi szakmát.
Nem elképzelhetetlen, hogy ő áll a Ponta elleni plágiumvádak mögött – ugyanakkor a vádló személye közömbös, ha a vádak megállják a helyüket. Márpedig jelenleg úgy tűnik, hogy Ponta valóban másolta doktori disszertációjának jelentős részét. Tény persze, hogy Băsescu sem feddhetetlen, de a Ponta-kabinet alig két hónapos fennállása óta jórészt csupán botrányokat – plágiumügyeket, összeférhetetlenséget –, a PSD pedig egy korrupció miatt jogerősen elítélt exkormányfőt tud felmutatni.
Nem csoda, hogy egyre agresszívabban fenyegetik az államfőt, és kisstílű módon a volt oktatási miniszter strasbourgi diplomáit firtatják – idegességükben így próbálják elterelni a figyelmet a saját kétes ügyeikről. Morálisan tehát máris komolyan vesztésre állnak a háborúban. Más kérdés, hogy ha a konfliktus elhúzódik, és a kormányoldal tényleg a Băsescu elleni harcot tartja fontosabbnak az érdemi kormányzás helyett, azon az egész ország csak veszíthet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Látogatottsági adatok