Páva Adorján
2025. március 10., 19:522025. március 10., 19:52
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
A világ leggazdagabb emberének tartott Elon Musk amerikai techmilliárdos sokáig tartózkodott a nyílt politikai állásfoglalásoktól, ám – bár voltak baráti gesztusai más irányokba is – az elmúlt időszakban már egyre inkább felvállalta a szélsőjobb iránt táplált szimpátiáját. Ami Donald Trump „felkarolása”, a tavalyi választási győzelem, illetve az amerikai elnök adminisztrációjában felvállalt szerepe közben egyre inkább felerősödött.
Már az sem szokványos, hogy a külpolitikai téren évtizedek óta szürke, langyos, a jó tanuló szerepen túl igazából „semmilyen” kelet-európai ország egyáltalán témává, tényezővé válik ilyen körökben.
Persze ehhez mindenképp kellett egy példátlan politikai történés, az elnökválasztás érvénytelenítése-törlése, mégpedig európai viszonylatban finoman szólva nem szokványos okok, többek között „egy külföldi állami kiberszereplő beavatkozása” miatt. Az illetékes román hatóságok igazából azóta sem szolgáltak elfogadható magyarázattal arra, hogy konkrétan mi is történt, ami csak lovat adott az első fordulót a semmiből előkerülve megnyerő szélsőjobboldali független jelölt, az ultranacionalista Călin Georgescu és támogatói alá.
Utóbbiak sorába pedig meglepetésszerűen besorolt Elon Musk, aki innentől kezdve rendszeresen tájékoztatta több mint 210 millió X-követőjét például arról, hogy – Georgescut idézve – Románia megérdemli a saját szuverenitását, később zsarnoknak nevezte a román alkotmánybíróság elnökét. Majd azt kürtölte világgá, hogy „éppen őrizetbe vették azt az embert, aki a legtöbb szavazatot kapta a romániai államelnök-választáson”.
És nem véletlenül, hiszen a végül bűnügyi felügyelet alá helyezett politikust az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekményekkel, fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezet létrehozásával, népirtásért elítélt személyek kultuszának népszerűsítésével, a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésével, hamis nyilatkozattétellel és antiszemita szervezet létrehozásával gyanúsítják.
Musk ennek ellenére az Emberi Jogok Európai Bíróságának is nekiment, miután a bírák múlt héten elutasították Călin Georgescu keresetét, amelyben az érvénytelenített elnökválasztás törölt második fordulójának kiírását kérte. Aztán természetesen azt sem hagyta szó nélkül, hogy a Központi Választási Iroda vasárnap megtiltotta a szélsőjobboldali jelölt indulását az újra kiírt májusi elnökválasztáson. „Ez őrület” – írta a techmilliárdos.
Merthogy ha George Simion, a szélsőséges, magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a korábban a bennfentes köreikből kipenderített Georgescu tékozló fiúként megtért hódolója nyílt levélben fejezi ki háláját Musknak a román nép támogatásáért, és meghívja őt Romániába, hogy ossza meg nézeteit a demokrácia működéséről, akkor tényleg érdemes egy nagy levegőt venni, és elismerni, hogy itt azért valami nincs rendben.
Călin Georgescu támogatója, Elon Musk Donald Trump társaságában
Fotó: Agerpres/EPA
A szélsőségesek jelenlétéhez már hozzászoktunk: nekünk, erdélyi magyaroknak bőven kijutott hergelésükből, sértegetéseikből, bántalmazásaikból, minket (és persze mást is) ledarálni, eltüntetni akaró víziójukból. De eddig hál’ Istennek a kormányrudat, az országvezetés fegyverét nem kaparintották meg.
Viszont most a Vadim Tudor fémjelezte időknél is sokkal veszélyesebb rend alakulhat.
Szörnyű, hihetetlen forgatókönyv: Amerika és Oroszország egyazon oldalon Romániában, Georgescu és az AUR oldalán. Hogy ez elképzelhetetlen? Az. Mint ahogy az is, hogy az Egyesült Államok a minap kétszer is Oroszország oldalára állt az ENSZ-ben az ukrajnai orosz invázió harmadik évfordulója alkalmából tartott szavazásokon, szembekerülve hagyományos, európai szövetségeseivel. És mint ahogy az is, hogy Amerika nemcsak az öreg kontinensen található barátai, hanem kedves szomszédai, Mexikó és Kanada ellen is vámháborút indított.
Bármennyire is hihetetlen, mindezek láttán valóban tartani lehet attól, hogy Washington új urai nemcsak hogy hirtelen becsukják a védőernyőt, hanem ráadásként destabilizálnak mindenhol, ahol érik – az európai szélsőjobb felkarolása is ezt a célt szolgálhatja.
Az ukrajnai háború rendezése, a béke erősen hívó szava természetesen mindannyiunkat megérint, viszont a megtámadottat sírba-térdre kényszerítő, az agresszor véres diadalát szentesítő kiegyezésben mégis hol az igazság?
Ez az újfajta „világrend”, amelyben néhány nagyhatalom újraosztja a kártyákat egymás között, egyelőre csak rémkép, viszont az e felé irányuló első lépések azt már sejtetik, hogy egyelőre annyi a hagyományos szövetségeknek. Az USA világverő haderejét maga mögött tudó, erőből üzletelgetni kezdő Donald Trump természetesen bármikor meggondolhatja magát, de úgy tűnik, hogy ezért nemcsak Ukrajnának, hanem egész Európának, számos más szövetségesnek is keményen meg kell fizetnie.
Brüsszel, az EU tagállamai, a maradék nyugati szövetségesek mindenesetre most szépen félretehetik a rózsaszín, jobban mondva zöld álmokat, és
Nekünk meg NATO- és EU-tagország(ok) állampolgáraiként nyaralás helyett nehogy lassan kiképzőtáborokba kelljen mennünk sok szép baráti országba…
Ezt senki sem akarhatja minálunk. Ez túlmutat minden hagyományos politikai ideológián, okafogyottá tesz szimpátiát, hovatartozást, ez már nem parttalan tévé- és kocsmaviták, kettészakított társadalmak terepe. A totális világhatalomra törés nincs tekintettel az egyéni jólétre, kisközösségek érdekeire, ebben a szörnyű játékban még a 450 millió lakossal rendelkező Európai Unió is másodhegedűs, könnyen csődbe taszíthatják az egymással kiegyező vagyonhalmozó óriások. Ennyire kicsik rég nem voltunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban.
Újabb erőszakra buzdító üzenetet küldött a Călin Georgescu zsoldosvezéreként ismert Horațiu Potra azt követően, hogy a Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap este nem engedélyezte Georgescunak, hogy elinduljon a megismételt elnökválasztáson.
Töröltette az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének azt a bejegyzését, amelyikben a Központi Választási Iroda (BEC) tagjainak a „nyilvános megnyúzására” buzdított.
Călin Georgescu hétfőn köszönetet mondott „a román népnek” a támogatásért, és az utcai zavargások beszüntetésére szólított fel.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
szóljon hozzá!