2011. július 21., 09:022011. július 21., 09:02
A kivárás egyik magyarázata nyilvánvalóan az lehet, hogy a tárcavezető az eltelt időszakban tárgyalásokkal, azaz diplomatikus eszközökkel próbálta jobb belátásra bírni azt a kolozsvári városvezetést, egyszerűbben Sorin Apostu polgármestert, amelynek/akinek tudta nélkül aligha kerülhetett volna a szobor elé a funári és vasgárdista időket idéző, nyíltan magyarellenes hangulatkeltő, ráadásul a történelmet hamisító tábla. Csakhogy lám, a diplomatikus eszközök semmire sem vezettek. Mindez fényesen tükrözi a romániai többség-kisebbség viszony értelmezését – miszerint a többség tulajdonosa, azaz kényura a kisebbségnek, s azt tehet, amit akar –; de a tényállás azt is érzékelteti, hogy Romániában mennyit ér a jó érzés, a korrektség, a törvény és egyéb ilyen haszontalanság, ha az előbb említett mentalitásban fogant érdekek úgy kívánják.
Kelemen Hunor tegnapi lépéséből ugyanakkor arra is lehet következtetni, hogy örökségvédelmi tárcavezetőként, de RMDSZ-elnökként sem akart nagyon lemaradni, hiszen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közép-erdélyi régióelnöke, Gergely Balázs a táblaelhelyezést követő ötödik napon, azaz május 27-én már feljelentést tett az ismeretlen (?) elkövető(k) ellen, sőt a beindított nyomozás során minap az ügyészek Gergelyt meg is hallgatták. Márpedig Kelemennek Románia művelődési és örökségvédelmi minisztereként elsőként kellett volna lépnie és eljárnia, mert ő az ország teljes, a Mátyás-szobrot, de Verespatakot és a Házsongárdot is magába ölelő kulturális öröksége óvásának elsőszámú felelőse. Egyelőre talány, hogy miféle maszatolás zajlik a kulisszák mögött, csak az látszik egyértelműen, hogy a lezáratlan táblaügy csak feszültséghez vezető, koszorúra koszorú, táblára tábla esztelenségek forrása. S hogy a Mátyás-táblaügy meglehetősen forró kása, amit a nyomozók is csak kerülgetnek, mint a macska, ahelyett, hogy szétnéznének a kolozsvári városházán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!