2011. augusztus 12., 09:572011. augusztus 12., 09:57
Én nem jövőbeli, hanem múltbeli forradalmár akarok lenni. Mondjuk ’89-es forradalmár. A jelek szerint ugyanis most már az sem lehet akadály, hogy a 22 évvel ezelőtti forró decemberben csupán 12 éves voltam, és hatodik osztályos fejjel ahelyett, hogy utcára vonultam volna a kommunista diktátor hatalmának megdöntése céljával, a Magyar Televízió élő szinkronos közvetítésében néztem a puccsá torzított romániai forradalom eseményeit.
Hanem most azt derítette ki a bukaresti sajtó, hogy velem egykorú, sőt fiatalabb férfiak és nők is hivatalosan nyilvántartott forradalmárok, akik igazolvánnyal is rendelkeznek arról, hogy 1989 decemberében részt vettek a forradalmi eseményekben. Mielőtt valaki előtt a Nyomorultakból ismert kis Gavroche alakja sejlene föl, aki a sortüzekkel mit sem törődve rettenthetetlenül állt a párizsi barikádokon, gyorsan pontosítanék, hogy rendszerint olyan, akkor 10-11-12 éves gyerekekről van szó, akik vagy valamely mai forradalmárszervezet vezetőjének ivadékai, vagy csupán titkárnőként dolgoznak náluk. Akkori hőstetteikről mindemellett semmit sem tudni, viszont ettől függetlenül megkapják a forradalmároknak járó pénzbeli juttatást és az egyéb kedvezményeket.
Ilyen alapon akár én is forradalmárrá nyilváníttathatnám magam, hiszen december 22-éig tulajdonképpen az is forradalmi tettnek számított, hogy az akkori nacionálkommunista vezetés által első számú ősellenségnek tekintett Magyarország közszolgálati csatornáján néztem a romániai felfordulásról, a véres temesvári megtorlásról szóló híreket. Pedig akár Verne-regényeket is olvashattam volna, vagy elmehettem volna kirándulni. De nem, én a 12 éven át felgyülemlett rendszerellenes érzelmeimnek teret engedve, egy igazi, antikommunista demokrata elszántságával, ökölbe szorított kézzel, vadul néztem a tévét, és határozottan azt kívántam, hogy dőljön meg a Ceauşescu-rendszer. És tessék, meg is dőlt, tehát hatékony voltam. Legalább annyira, mint az akkor tízéves kislány, aki ma forradalmárigazolvánnyal rendelkező titkárnő.
Sőt ilyen alapon nemcsak ’89-es, hanem ’56-os, sőt 1848-as forradalmár is akarok lenni. Az most mellékes, hogy akkor még nem is éltem. A lényeg a hazafiság és az önfeláldozás. Főleg, ha jól megfizetik.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!