Bár Traian Băsescu elnök idősebbik lánya a hét végén nyilvánosságra hozta a CEC Bankkal kötött hitelszerződését, számos kérdőjel éktelenkedik az államfő családjának birtokvásárlása körül.
2013. november 18., 09:072013. november 18., 09:07
A tranzakció szerint a kenyerét közjegyzősködéssel kereső Ioana Băsescu több mint egymillió eurós bankhitelt vett fel egy közel 300 hektáros Călăraşi megyei fölterület megvásárlására. A jelzáloghitel futamideje harminc év, ez alatt a hitelesnek mintegy 6500 eurós részletet kell törlesztenie havonta. Miközben a jobboldali államfő szerint a földvásárlás oka elsősorban az, hogy egy év múlva lejáró mandátuma után farmerkedni akar, a kormányzó balliberálisok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a szerintük gyanús földügylet kapcsán. Az USL nyilván minden szalmaszálba belekapaszkodik, amikor támadási felületet vél felfedezni a Cotroceni-palota háza táján, a mostani telekvásár pedig magasabb labda annál, semhogy Victor Pontáék ne próbálják lecsapni. Kiderült ugyanis, hogy lánya hitelszerződésének szentesítése után az államfő személyesen járt közben a pényügyminiszternél annak érdekében, hogy ne menesszék idő előtt az állami tulajdonban lévő CEC Bank elnökét. Alaposan ráéreztek, akik azt pedzegették, hogy Băsescu gesztusa kimerítette a befolyással üzérkedés tényállását, a pénzintézet vezetője mögötti kiállás ugyanis azt sugallja, hogy Ioana preferenciális körülmények között jutott a hitelhez.
Hogy mi oka volt az elnöknek és családjának ilyen körülmények között kölcsönhöz folyamodni, arra vélhetően megadja a választ az ügyben eljáró vizsgálóbizottság, még akkor is, ha ennek kiderítése nem a parlament hatásköre. Băsescuék telekügye kapcsán ugyanakkor sokak figyelmét elkerülte az a tény, hogy 2014. január elsejétől Románia kénytelen alávetni magát a termőföldpiac liberalizálásának, mivel nem sikerült kilobbiznia Brüsszelben a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását. Vagyis másfél hónap múlva a külföldi magánszemélyek szabadon vásárolhatnak földet az országban, még akkor is, ha a kormány szigorítani készül a mezőgazdasági területek adásvételének feltételein. Azaz a călăraşi-i birtok mostani 4500 eurós hektáronkénti ára néhány éven belül akár a kétszeresét is eléri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!