2009. november 12., 10:292009. november 12., 10:29
Nemsokára eljön az idő, hogy az egyetemek a húsz darab vonatkedvezmény helyett legalább húsz liter üzemanyagot kell hogy kiállítsanak, habár ezt legfeljebb feketekereskedelemre fogják felhasználni, mert aki megengedi magának, hogy autóval flangáljon a városban diák létére, annak nincs szüksége az egyetem alamizsnájára.
Csak az nem fér a fejembe, hol vannak ezek a statisztikákban szereplő egyetemisták? Akiknek nem kell az albérlet, vesznek egy lakást arra a pár évre, amit itt kell hogy töltsenek, naponta ebédelnek az előkelő éttermekben, s boldogan szórakoznak az egyre népszerűbb klubokban, ahol 10 lejnél olcsóbban egy kávét sem adnak. Mert azt látom, hogy az általam ismert szórakozóhelyek közül rengeteg bezár, átalakul, de a Főtért díszítő Diesel klub például már a kilencvenes években is működött, és most is vígan éli drága életét.
S ha már megvannak ezek az emberek, akik éltetik ezt az egyetemi csicsát, miért nem ismerek egyet sem – azontúl, hogy alapvető utálatomból kifolyólag taszíthatom őket –, hogy meg tudjam kérdezni, hogy kell ezt csinálni? S hogy mindig ilyen volt, vagy csak az anyagi helyzete miatt lett allergiás az olcsó kajára? Azt fel se merném hozni, milyen szakmát választott, mert az újabb statisztika azt is kimondja, nem a szakma számít, hanem a papír, hogy a főnöknek is legyen felsőfokú végzettsége.
Vagy megkérdezném, hova jár szabadidejében? Na jó, a plázán kívül. Sehova? És azon belül? Értem, legalább megnéz egy multiplexes mozit, ha nem más, az angolból ragad valami rá. Vagy mi a véleménye az új Főtérről? Szokott ott találkozni a barátaival? Biztos nem, mert arra nehéz parkolni, különben is, mit lehet csinálni egy téren? Ja, és ne értsem félre, ő nincs a felújítás ellen, csak épp megvárja a sörfesztivált, mert image ide vagy oda, azért a miccset ő is szereti!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.