2011. július 11., 09:032011. július 11., 09:03
Nem akarok mentegetőzni, de mintha kezdenék egy kicsit okosabb lenni. Mintha már nem hinnék el éppen mindent. De még mindig élvásárlója, törzskártya-tulajdonosa, leghűségesebb kliense vagyok – hirtelen nem is tudom előszámolni, hány üzletnek vagy hálózatnak. És mint ilyen, gyűlnek a különböző kártyáim, melyekre ha szükség van – nem történik semmi érdemleges. Azaz: érezhető árcsökkentés. Sőt. Mondom a legégbekiáltóbb példát: az egyik patikalánc meghirdette a törzskártya ellenében járó ötszázalékos olcsulást. Öt százalék nem a világ, na de sok kicsi sokra megy – biztatgattam magam – és jókat „kirándultam” a város másik végébe, csakhogy az illető lánchoz tartozó gyógyszertárra leljek, s aztán örvendezhessek a nagy(?!) kedvezménynek.
Szerencsére nem vagyunk különösebben jelentős mennyiségű gyógyszerfogyasztók, úgyhogy ez az öröm sem volt mindennapinak mondható. De ahogy a sok kicsi sokra megy, úgy a sok kis öröm is édesítgeti a kesernyés-savanykás hétköznapokat – vigasztaltam magam a „kedvezményes” patika utáni gyalogtúra fáradalmait elfelejtendő. Mígnem aztán egy különösen kellemetlen esős-szeles napon úgy döntöttem, hogy lesz, ami lesz, kerül amibe kerül, de a közelben szerzem be a kis gyógyszerkémet. És láss csodát: éppen fele annyit fizettem – kedvezmény nélkül! -, mint a másik helyen a törzskártyámmal. Előbb azt hittem, más gyógyszert adnak, megismételtem, ők felmutatták – én pedig hüledeztem. Gondolom, mondanom sem kell, hogy azóta kizárólag ez utóbbi helyre járok, az előző kártyát pedig kiiktattuk az életünkből.
A kártyatrükkjeiről híres egykori bűvész mindig azzal kezdte a műsorát, hogy „figyelem, csalok!” Ezekben a nagy „figyelmességekről” árulkodó kártyákban is kell valami csalásnak lennie, ha más nem, akkor az adatfelvételnél megadott mobilszámmal és e-mail címmel való visszaélés, a sok reklámfelhívással való bombázás. Remélik, hogy aki egyszer (kétszer, háromszor, négyszer) „beugrott”, soha nem lesz okosabb. De – az én esetemben legalábbis – most már kezdenek tévedni.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!