Pataky István
2022. február 03., 09:352022. február 03., 09:35
Végéhez közeledik a járvány, de nincs lazítás, mert jön a háború. A leggyengébb amerikai filmek forgatókönyvíróit is alulmúlja a fősodratú média a „fenyegető” orosz támadás tálalásával. Joe Biden vagy inkább tanácsadói csettintettek egyet, ügyet kreáltak Ukrajna körül, Vlagyimir Putyin örült a lehetőségnek, fenyegetésbe kezdett. Egymást követik az üzengetések, a követelések, a nemzetközi sajtó szépen felsorakozott a vélt „jó fiúk” mellett, gerjeszti a háborús hangulatot, félelmet kelt, teszi azt, amihez nagyon ért, s amivel a nézettséget, olvasottságot is magasabb szinten tarthatja.
A politikai valóság eközben egészen más, egy-két szakértő el is mondja, hogy senkinek sem érdeke a fegyveres összecsapás, az új világrend átalakulásának folyamatában viszont annál fontosabbak a tárgyalások előtti pozíciók erősítése. Érthető módon az erejéből veszítő Egyesült Államok fitogtatja leginkább izmait, Franciaország inkább Európa vezető szerepét ragadná meg, így óvatos duhaj, hiszen legalább huszonhét különböző érdekre kellene figyeljen, az új kormányával ismét helyét kereső Németországnak Moszkváról továbbra is elsősorban az üzlet jut eszébe.
A háborús veszély olyan robajjal érkezett meg Romániába, hogy a akár gyors tempóban kezdhettünk volna felkészülni a menekülésre, a föld alatti bunkerek keresésére is. Nem tettük, mert edzettek vagyunk. Miért vennénk komolyan a hisztériakeltésben állandóan csúcsokat döntögető bukaresti hírtelevíziókat? Mennyire hitelesek a most éppen oroszokkal ijesztgető román politikusok? Semmi meglepő nincs abban, hogy egy friss felmérés szerint a romániaiakat jobban aggasztják az áremelkedések, mint a háború kirobbanásának lehetősége.
A bukaresti vezetés Klaus Iohannisszal az élen látványosan kapkodja a fejét. Miközben amerikai csapatok, bázisok, a Putyin által kifogásolt rakétaelhárító rendszerek is az ország területén vannak, egy kevésbé tehetséges washingtoni szóvivő lelkesedésével követik egymást a politikusi nyilatkozatok az eltökéltségről. Bukarestből közben fél szemmel Párizsra tekintenek, Macronék jóval visszafogottabban verik a háborús dobot, de azért nyélbe ütnének egy kizárólag számukra előnyös hadi üzletet a „keleti kistestvérrel”. Iohannisék Berlint sem tévesztik szem elől, ki tudja, mikor kell újra abba az irányba igazodni. Nem egyszerű így a külpolitikai élet Bukarestben, s ez meg is látszik a semmitmondó kijelentéseken, a stratégia nélküli alkalmazkodásokon.
A mostani konfliktus és nemzetközi taktikázás időszakában különösen feltűnő a román diplomáciai homály. A közösségi oldalakon egyre szaporodnak a Magyarország által képviselt határozott kiállást dicsérő kommentek. A bukaresti sajtó egy részében is megjelentek a magyar diplomáciát elismerő szakértői, újságírói vélemények. Orbán Viktor moszkvai útja, a magyar érdekeket képviselő és az európai uniós békeüzenetet is közvetítő tárgyalási pozíció nyílt elismerést kapott a romániai közvélemény egy részében.
A kormányzó nemzeti liberálisok és szociáldemokraták köreiben is bőven vannak olyan politikusok, akik követendő példának tartják Magyarország diplomáciáját, gazdaságpolitikáját. Némelyikük nyíltan vállalja is ezzel kapcsolatos véleményét. A bukaresti vezetés a felszínen megszokásból és önigazolásként Washingtonra, Párizsra és Berlinre tekint, a háttérben viszont jegyzetelve figyel Budapestre.
Páva Adorján
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Gazda Árpád
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
1 hozzászólás